Fájl:Corvina, Szent Ágoston, Isten városa című művének borítója, 1475-1480.jpg

Corvina,_Szent_Ágoston,_Isten_városa_című_művének_borítója,_1475-1480.jpg(800 × 534 képpont, fájlméret: 146 KB, MIME-típus: image/jpeg)

Összefoglaló szerkesztés

Leírás

Szent Ágoston, Isten városa című művének borítója, 1475-1480

Forrás

Szent Ágoston: Isten városa. Corvina, Budapest, OSzK, Cod. Lat. 121.[1]

Dátum


Szerző


Engedély


Az Országos Széchényi Könyvtár május 10-ig meghosszabbította az Isztambulból 1869-ben hazakerült négy corvinát bemutató kiállítását.

A kódex 1475 és 1480 között készülhetett Nápolyban. Scriptora az utrechti Petrus de Middelburch, főminiátora a rothemburgi származású, akkoriban Nápolyban működő mester, Gioacchino de Gigantibus volt. A kötet illuminálásban - valószínűleg a nagy terjedelem miatt - további miniátorok is részt vettek. A kódex valamennyi oldala díszített, legtöbbször aranypálcák közé fogott fehér indafonatok, néha pedig rózsaszín, kék, zöld, sárga, lila színek alkotta virágos kompozíció fut a pergamenlapok bal oldalán. Számtalan indafonatos és néhány rendkívül dekoratív, fekete alapra helyezett, virágos iniciálé teszi teljessé a kódex finom eleganciáját.

A Szent Ágoston-corvina igazi különlegességét eredeti, meggyvörös bársonykötése adja, amely a legszebb a fennmaradt corvina-bársonykötések között. Szerencsés módon a kötéshez tartozó, pompás aranyozott ezüstcsatok sem pusztultak el, rajtuk két-két, egymás felé forduló delfin Mátyás zománcozott címereit fogja közre. A kódex metszését aranyozással, valamint rózsaszínnel, zölddel, kékkel színezett növényi motívumokkal díszítették, a hosszanti metszés közepén a kötet rövid címe található. Ezt a komplex, magát a kötést, a csatokat és a metszést is magába foglaló kötéstípust később budai, festett-aranyozott metszésnek nevezte el a kutatás. A Corvina Könyvtár darabjainak kötését Budán ugyanis reprezentatív okokból megpróbálták egységesíteni, az egykori mesterek alapvetően kétféle típust fejlesztettek ki, a selyem- vagy bársonykötést és az aranyozott bőrkötést.

A Szent Ágoston-corvina jelenlegi szépségét restaurátori beavatkozásnak köszönheti. Az Isztambulból 1869-ben, majd 1877-ben hazakerült corvinák állaga ugyanis nem volt megfelelő, s ez következő száz évben Magyarországon is egyre romlott. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátorai az 1980-as években nagyívű programot dolgoztak ki megmentésükre, melynek során több mint tíz éves munkával sikerült a kódexek állapotát stabilizálni és visszaadni nekik eredeti szépségüket. A Szent Ágoston-corvinát is kívül-belül restaurálták, kötését, csatjait, az azokat rögzítő pántokat rögzítették, ahol kellett, kiegészítették, a pergamenlapokat pedig a műhely restaurátorai által kifejlesztett pergamenöntési eljárással pótolták. A kódex egykor kimetszett címlapja azonban természetesen így sem volt pótolható.

Zsupán Edina [2]

Licenc szerkesztés

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2018. július 14., 10:12Bélyegkép a 2018. július 14., 10:12-kori változatról800 × 534 (146 KB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései){{Összegzés | Leírás = Szent Ágoston, Isten városa című művének borítója, 1475-1480 | Forrás = Szent Ágoston: Isten városa. Corvina, Budapest, OSzK, Cod. Lat. 121.[http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2014/05/07/corvinaunnep_fatyol_nelkul_a_legnagyobb_a_legszebb] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} Az Országos Széchényi Könyvtár május 10-ig meghosszabbította az Isztambulból 1869-ben hazakerült négy corvinát bemutató kiáll…

Metaadatok