Cramer_címer.png(453 × 544 képpont, fájlméret: 386 KB, MIME-típus: image/png)

Összefoglaló szerkesztés

Leírás

Cramer címer

Forrás

W. Kőszeghy Elemér: CSALÁDI JELVÉNYEK LŐCSEI ÖTVÖSJEGYEKEN. Archaeologiai Értesítő 1912. 220-222.[1]

Dátum


Szerző


Engedély


Mikor e jegyet közzétettem, nem is reméltem, hogy egy szerencsés véletlen a megoldás kulcsát a kezembe fogja adni. Pedig a közlemény még meg sem jelent s a czímeres jegy mögé rejtőzött mester személye már — úgy vélem, elegendő biztossággal — meg volt állapítható. Ezért szükségesnek látom visszatérni az előző számban csak példakép bemutatott jegyre. A szóban forgó s itt 1. ábra alatt újból bemutatott jegyet a XVII. század közepe táján használt s számos azonos példányban előfordult kettős keresztet ábrázoló lőcsei hitelesítőjegygyel együtt az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum 16,406. leltári számú aranyozott, fedeles kupáján találtam. (Szepesi származását a fedél belsejébe vésett iglói Szontágh-czímer is igazolja, hármas halom felett ragyogó nap.) Ugyané jegyek — csakhogy elkopva — előfordulnak még egy XVII. századi, figurális végződésű aranyozott kanálon Varjú Elemérné úrnő tulajdonában Kassán. A mesterjegy, miként már előző közleményemben is feltételeztem, egy nemesi származású ötvösmester családi czímerét tünteti fel : két rézsútos pólya által átszelt mezőben négyszirmú rózsát. Heraldikusainktól reméltem útbaigazítást, mely család használt ilyen czímert, hogy megállapítható legyen, volt-e abban az időben ilyen családbeli ötvöse Lőcsének. A véletlen azonban -— erre irányuló kutatás nélkül is — rávezetett a kérdéses czímer nyomára és pedig épen Lőcsén.

A lőcsei ág. ev. egyház tulajdonában van egy kis patena, ennek fenekébe van bevésve az itt ábrázolt czímer. (2. ábra.) A négyosztatú pajzs jobb felső és bal alsó mezejében ott látjuk a mesterjegyünkkel azonos czímerképet. Az azonosság nyilvánvaló, a pólyák ellenkező irányát az ötvösjegyen könnyen megmagyarázhatjuk, mert hiszen a bélyegző vasba vésett rajz fordítottja volt a jegynek vagyis annak vésésénél a mintáúl szolgáló czímer teljesen híven másoltatott.

Már most: ezt a czímert a patenán látható körirat «F o F o PME o JACOB o CRAMER S ° C ° R ° M o TRIC ° ET VERED. LEVSC.» szerint a nemes Cramer család egy tagja használta. A Cramer családnak egy másik tagját pedig, Cramer (Kramer) Pált ötvösként említi az 1664—67. években Hain Gáspár lőcsei krónikája.1 [1 Hain Gáspár krónikája. Kiadja: a Szepesmegyei Történelmi Társulat. II. kötet. Lőcse, 1911.]

Azt hiszem, ide nem kell több bizonyíték: az alig megfejthetőnek látszott jegyet bízvást elfogadhatjuk Cramer Pál lőcsei ötvösmester jegyének.[2]

Licenc szerkesztés

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2018. március 21., 15:52Bélyegkép a 2018. március 21., 15:52-kori változatról453 × 544 (386 KB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései){{Összegzés | Leírás = Cramer címer | Forrás = W. Kőszeghy Elemér: CSALÁDI JELVÉNYEK LŐCSEI ÖTVÖSJEGYEKEN. Archaeologiai Értesítő 1912. 220-222.[http://real-j.mtak.hu/319/1/ARCHERT_1912_uf_032.pdf] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} Mikor e jegyet közzétettem, nem is reméltem, hogy egy szerencsés véletlen a megoldás kulcsát a kezembe fogja adni. Pedig a közlemény még meg sem jelent s a czímeres jegy mögé rejtőzött mester személye már — úgy vélem, elegendő biztossággal — meg volt állapítható. Ezért szükségesnek látom visszatérni az előző számban csak példakép bemutatott jegyre. A szóban forgó s itt 1. ábra alatt újból bemutatott jegyet a XVII. század közepe táján használt s számos azonos példányban előfordult kettős keresztet ábrázoló lőcsei hitelesítőjegygyel együtt az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum 16,406. leltári számú aranyozott, fedeles kupáján találtam. (Szepesi származását a fedél belsejébe vés…

Metaadatok