Fájl:GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN (1791-1860) halotti címere.png

SÁRVÁRI ÉS FELSŐVIDÉKI GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN (1791-1860) halotti címere

Irodalom: BAJÁK LÁSZLÓ: CÍMEREK A GYÁSZSZERTARTÁSOKON, HALOTTI CÍMEREK A 19. SZÁZADBÓL. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. 1997. 180-182.[1]

SÁRVÁRI ÉS FELSŐVIDÉKI GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN (1791-1860)

81x58 cm nagyságú papírlapon nyomtatott szöveg és festett címer.1 Valószínűleg az 1860. IV. 30-i Pesten tartott gyászünnepélyre készült. A pozsonyi Lanfranconi gyűjteményből került a Magyar Nemzeti Galéria grafikai osztályára, majd 1989. X. 2-án a múzeum tulajdonába. (Nyomtatványgyűjt. ltsz. 94.30.)

A halotti címer szövege a rövidítések feloldásával:

SÁRVÁRI - FELSŐVIDÉKI GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN,2 PÖLÖSKE VÁRÁNAK ÖRÖKÖS KAPITÁNYA,3 Cs.(ászári) K.(irályi) VAL.(óságos) BELSŐ TITKOS TANÁCSOS4 ÉS ARANYKULCSOS,5 A MAGYAR TUDOM.(ányos) AKADÉMIA IGAZGATÓ ÉS TISZTELETI TAGJA.6 SZÜL.(etett) 1791. SEPT.(ember) 23. - MEGHALT 1860. APR.(ilis)8. 7

A címer leírása:
Grófi koronával fedett négyeit kerektalpú tárcsapajzs boglárpajzzsal, amelyet szintén grófi korona fed. A boglárpaizs kék mezejében zöld hármashalmon kiterjesztett szárnyú fehér galamb vörös csőrében arany gyűrűt tart.8 A nagypajzs 1. és 4., vörös mezejében zöld hármashalom középsőjéből ezüst kettős kereszt emelkedik ki.9 A 2. és a 3., kék mezőben lebegő arany korona fölött, a mező jobb fölső sarkában sugárzó arany nap felé fölröpülő arany sas.10 Címertartó: Kétoldalt l-l arany sas, amelyek egyik lábukkal a pajzsot tartják, a másik lábukkal pedig a „Si Deus pro nobis, quis contra nos" jelmondat feliratszalagján állnak.11 A címerpajzsról rendjelek függnek: I. (jobbszélen) a Szent Vlagyimir Rend IV oszt. keresztje rózsaszín szegélyes kék mellszalagon.12 II. a Szent Ferdinánd Rend III. oszt. keresztje az előbbihez hasonló mellszalagon.13 III. (középen) a porosz „Pour le Merite" Rend II. oszt. keresztje fehér (ezüst) szegélyes fekete nyakszalagon.14 IV Szent Móric és Lázár Rend IV. osztályú keresztje zöld szalagon.15 V Osztrák Hadseregkereszt (ágyúkereszt) fekete szegélyes sárga mellszalagon.16

JEGYZETEK
1. A halotti címer további példányai az 0. Sz. K.-ban, a Közlekedési Múzeumban, a győri Xantus János Múzeumban és a nagycenki Kastélymúzeumban találhatóak. Az utóbbi példány szövege csak a születés és a halál dátumára szorítkozik (a születés napját helyesen IX. 2l-re teszi). A címerrajz pontosabb, de nem ábrázolja Széchenyi rendjeleit.
2. A Széchenyi név a Nógrád vm-i Szécsény mezővárosról ered. A sárvári és felsővidéki uradalmat Széchenyi (I.) György (1592-1695) esztergomi érsek szerezte meg, de nemesi előnévként csak Széchényi Ferenc (István apja) vette fel. A címert és a nemesi címet Széchényi (I.) György és Lőrinc 1629. XI. 26-án II. Ferdinándtól, a grófi címet és címert Széchényi (III.) György 1697. III. 30-án I. Lipóttól kapta. (Nagy L: X. köt. 518-524., MNZS: I. köt. 227.) Széchenyi István gr. Széchenyi Ferenc és Festetich Julianna grófnő negyedik fiaként 1809. IV. 16-tól mint főhadnagy, 1813. VII. 1-től mint 2. osztályú, 1813. X. 20-tól pedig mint 1. osztályú százados (kapitány) részt vett a napóleoni háborúkban, de 1826. IV 15-én rendfokozat nélkül kilépett a hadseregből. A Nemzeti Kaszinó alapítója és igazgatóságának tagja, 1827-1830 között a lóverseny szervező Pályafuttatási Társulat, 1830. VI. 11.-1831. VI. között az Állattenyésztő Társaság elnöke, 1831. XI. 21.-1848-ig Pest város választópolgára, 1832. II. 28.-1848-ig a Lánchíd Társaság alelnöke, 1833. VI. 20.-1842-ig Al-Duna Szabályozási királyi biztos, 1838. XII. 26-tól 1848-ig a Pesti Gőzmalom Rt. elnöke, 1840. XII. 27.-1848-ig a Pesti Testgyakorló Intézet egyik igazgatója, 1840. X. 1 1 - 1848. IX-ig a Sopron-Vasi Szederegylet, 1842-1848-ig a Pesti Lovaregylet elnöke, 1844. XII. 22.- 1845. III. 16-ig a Gyáralapító Társaság alelnöke, 1845. VIII. 16.-1848. III-ig az Országos Közlekedésügyi Bizottság elnöke, helytartósági tanácsos, 1845. XI. 30.-1848-ig a Buda-Pesti Tűnnél Társaság elnöke, 1846. IV. 6.-1847. I. 19-ig a Balatoni Gőzhajózási Társaság elnöke, 1847. X. 18.-1848. IV 11-ig Mosón vármegye országgyűlési követe, 1848. III. 23.-1848. IX. 4-ig közmunka és közlekedési miniszter. Ezenkívül több mint 20 vármegye táblabírája, Sopron, Győr, Buda, Arad, Szeged, Debrecen díszpolgára, a királyi Magyar Természettudományi Társulat tiszteletbeli tagja. (Gazda István: Széchenyi napjai. Bp. 1991., Széchenyi és kora. Szerk.: Éri István Bp. 1991.)
3. Széchényi (II.) György (István üknagyapja) 1684-ben lett Pölöske (Zala vra.) kapitánya és 1696- ban örökös kapitánya (Nagy I: X. köt. 520.). Széchenyi István 1821. I. 13-án jutott Pölöske birtokába a testvéreivel kötött osztályegyezséggel (Uo. mint a 2. jegyzet 18.)
4. V Ferdinánd a Helytartótanácson belül felállított Országos Közlekedésügyi Bizottság elnökévé kinevezve 1845. VIII. 16-án adta a valóságos belső titkos tanácsosi rangot (Uo. 106.).
5. 1825. V 10-én, az uralkodót X. Károly francia király koronázásán képviselő Esterházy Pál herceg mellé nevezték ki (aranykulcsos) kamarásnak. (Némely újabb keletű közléssel ellentétben ez alkalommal nem kapta meg a Szentlélek Rendet) (Uo. 24., Széchenyi és kora 43.).
6. Az Akadémiának egyik alapítója, alapításától (1830. XI. 17.) igazgatósági tagja (alelnöke) és 1838. IX. 27-től a 2. osztály tiszteleti tagja. 1834. VIII. 25-től ugyancsak tiszteleti tagja volt a Bajor Királyi Tudományos Akadémiának is (Uo.).
7. A születési anyakönyv szerint 1791. IX. 21-én született Bécsben valószínűleg a Wilczek palotában (ma: Löwelstrasse 6.) (Szentkirályi Elemér: Kalauz Széchenyi István megismeréséhez. Bp. 1987. 88-92.). Széchenyi 1860. IV. 8-án hajnalban lett öngyilkos a döblingi Georgen Elmegyógyintézetben. 1860. IV 11-én du. 4 órakor, hatósági intézkedésre a tervezettnél 24 órával korábban temették el a nagycenki családi sírboltban (Uo. 140-141.).
8. Az eredeti Széchenyi címerkép, de az ábrázolás zöld babérkoszorú helyett tévesen mutat arany gyűrűt a galamb csőrében (MNZS: I. köt. 227.).
9. A grófi címernek a magyar címerre utaló bővítménye.
10. A grófi diploma szerint a korona zöld dombon fekszik, a sas pedig természetes színű (Uo. mint a 8. jegyzet).
11. „Ha Isten velünk, ki ellenünk" jelmondat Széchényi (I.) György, mint veszprémi püspök címeréből ered.
12. A 4 osztályos Szent Vlagyimir Rendet II. Katalin 1782-ben alapította. Széchenyi Sándor cártól kapta 1813. X. 20-án, a lipcsei csatában való részvételéért. A rendjel eredeti szalagdísze vörös, a szélén két fekete sávval. Az ábrázolás a rendjel középmezejének „C. B." (=Szent Vlagyimir) monogramját nem jelzi. Pandula Attila: Gróf Széchenyi István kitüntetései. In: Pétervári András szerk.: Széchenyi István tudományos emlékülés előadásai. Keszthely 1991., Ua. Katonaévek, kitüntetések, Rubicon 1991/7. 20.
13. A 3 osztályos nápolyi „Szent Ferdinánd és az Érdem" Rendjét IV. Ferdinánd nápolyi király alapította 1800-ban. Széchenyi 1815. VII.
14-én kapta. A rendjel ábrázolása torz (eredeti szalagszíne kék vörös szegéllyel), és a „Fidei et Merito" feliratát sem jelzi (Uo.).
14. A 2 osztályos rendjelet II. Frigyes porosz király 1740-ben alapította. Széchenyi 1814. V. 30-án, a párizsi béke megkötésének napján kapta III. Frigyes Vilmos porosz királytól. Az ábrázolás a rendjel feliratát és a máltai kereszt szárai között elhelyezkedő (porosz) sasokat nem mutatja (Uo.).
15. A Szent Móric és a Szent János lovagrend egyesítésével 1752-ben született 5 fokozatú rendjel. Széchenyi I. Viktor Emánuel szard királytól, akinél diplomáciai küldetésben járt, 1814 májusában kapta Torinóban (Uo.).
16. A kitüntetést I. Ferenc alapította 1814-ben, az 1813- 14-ben a franciák elleni háborúban részt vett katonák részére. Az ábrázolás a kitüntetés feliratát: „Grati Princeps et patria Franc. Imp. Aug." nem jelzi. Széchenyi 1814. X. 18-án a lipcsei csata évfordulóján kapta meg (Uo.). (Széchenyi kitüntetései a II. világháború során eltűntek.)