Fájl:Győr, az Aranygyapjú-rendjel a Bécsi kapuról, 1568.png
Eredeti fájl (752 × 1 018 képpont, fájlméret: 1,57 MB, MIME-típus: image/png)
Összefoglaló szerkesztés
Leírás |
Győr, az Aranygyapjú-rendjel a Bécsi kapuról, 1568 |
---|---|
Forrás |
Irodalom: Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3. 208.[1] |
Dátum |
|
Szerző |
|
Engedély |
|
Győr, az Aranygyapjú-rendjel a Bécsi kapuról
1568
Mészkő, m.: 62 cm, sz.: 44 cm, v.: 42 cm
Győr, Xántus János Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény, ltsz. nélkül
Az 1568-ban emelt Bécsi-kapu ívelt oldalú oromzatát faragott címerek és a közöttük elhelyezett két feliratos tábla ékesítette. Az ókori római diadalívek mintájára készített táblák szépen metszett antiqua betűkkel íródott szövege az építtető II. Miksa német-római császár, magyar és cseh király rövidített, legfontosabb címeire szorítkozó titulatúráját tartalmazta valamint a kapu befejezésének 1568-as évszámát: MAXMILIAN[V]S ♢ ELECT ♢ ROM ♢ IMP ♢ GERM ♢ HVNG ♢ BOE ♢ REX ♢ AR ♢ AVST ♢ DVX ♢ BVRG ♢ [EXS]TRVCTVS ♢ AN ♢ CRISTI ♢ M ♢ D ♢ LXVIII. Az inscripciós táblákat a késő középkorból eredő heraldikai reprezentáció jegyében három, Miksa legrangosabb uralkodó címeit megjelenítő címer egészítette ki. A középső a császári címer, amelyet — a heraldikailag előkelőbb — jobb oldalról a vágásos magyar-, míg balról az oroszlánnal ékes cseh királyi címer kísért.
A Bécsi-kaput a várfalakkal együtt 1858-ban elbontották, töredékei a győri bencés rendház és gimnázium múzeumába kerültek 1872-ben. A gyűjtemény államosítása után, 1949-től a Xántus János Múzeum lett őrzési helyük. 1957-ben a Sforza-félbástyában elhelyezett lapidárium kialakításakor a várkapuk töredékeit is felállították, a császári címert ábrázoló faragványhoz azonban az Aranygyapjút nem illesztették hozzá, amely így raktárba került.
A császári címer erősen töredékes állapotban maradt napjainkra. A címerábrázolás alapját ívelt oldalú mező alkotja, melynek peremén ornamentális sáv fut végig. Pajzstartóként a birodalmi sas szerepel, amelynek csak karmai és szimmetrikusan elrendezett farktollai maradtak épségben. Mindkét feje letörött, és a nyakat övező korona is sérült. A nagypajzs mezeje négyeit: az 1. - legelőkelőbb — és a 4. mezőbe a vágásos magyar, míg a 2. és a 3. mezőbe az oroszlánt ábrázoló cseh címer került. A középpajzs szintén négyeit. Első negyede hasított: a heraldikai jobb oldalra az osztrák hercegség, míg a bal oldalra a burgund grófság címere került. A 2. negyedet Kasztília és Leon négyeit címere, a 3. negyedet Aragónia és Szicília címere alkotja, míg a 4. negyedben a burgund hercegség és Brabant címere látható. Az ékbe Granada címerét helyezték. A szívpajzsot a tiroli sas és Flandria oroszlánja alkotják. A táblát az Aranygyapjas Rend lánca övezi, melyről egykor a rendjel, az aranygyapjú csüngött alá. A kosbőr szintén töredékes, a fej egy része hiányzik.
A faragványok rendkívül kvalitásosak, különösen a császári címer: a kétfejű sas szárnyainak gondos, részletező előadásmódja valamint a lendületesen megkomponált ornamentális részletek egyaránt magas szintű szobrászi munkáról tanúskodnak. A lenyúzott kosbőr hasonlóképp finoman faragott, a gyapjúcsomók oldottan s lazán megformáltak.
A győri faragványok legközelebbi rokon emlékei Miksa apjához, I. Ferdinándhoz köthetők. A komáromi Öregvár kapuzata fölé helyezett címeres-feliratos táblát 1550-ben, míg a bécsi Hofburg belső udvarára vezető Schweizertor oromzatán látható címert 1552-ben készítették.
Az Aranygyapjas Rendet Jó Fülöp burgund herceg alapította 1430-ban s kezdetektől az egyik legexkluzívabb lovagrendnek számított, amelyet csak fejedelmi személyek és főrangúak nyerhettek el. A nagymesteri tisztet eredetileg a burgund hercegek viselték, majd 1477-ben nőági örökösödés révén a Habsburg-házra szállt.V. (Habsburg) Károly császár 1546-ban adományozta a rendet Miksa főhercegnek, a későbbi császárnak, aki ettől kezdve használhatta címerreprezentációjában.
Licenc szerkesztés
Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján:
Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. |
Fájltörténet
Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.
Dátum/idő | Bélyegkép | Felbontás | Feltöltő | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|
aktuális | 2019. december 9., 12:44 | 752 × 1 018 (1,57 MB) | Szegedi László (vitalap | szerkesztései) | {{Összegzés | Leírás = Győr, az Aranygyapjú-rendjel a Bécsi kapuról, 1568 | Forrás = Irodalom: Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3. 208.[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_kv_40_Matyas_01/?query=SZO%3D(szobor)&pg=209&layout=s] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} Győr, az A… |
Ezt a fájlt nem lehet felülírni.
Fájlhasználat
Az alábbi lap használja ezt a fájlt: