Fájl:Győri ötvösjegyek.png

Összefoglaló szerkesztés

...egy érdekes példáját a hitelesítőjegy használatában tapasztalható ugrásoknak kell itt bemutatnom (4. ábra), annál is inkább, mert e példa a győri ötvösség köréből van véve, melyről — pedig az ottani szintén virágzó czéh volt — nem igen volt még szó szakirodalmunkban. Győrött a hitelesítőjegy a XVIII. század vége óta a magyar állam czímeréből és 13-as számból, később ezen felül az évszámból állott. A magyar czímer a város czímerének hibás másolásából keletkezett, a melyben az apostoli kettőskereszt helyén egy szent alakját látjuk. A magyar czímeres, illetve ahhoz hasonló jegy használata azonban csak a XVIII. század végéig visszamenőleg volt kimutatható. Itt megszakadt a láncz, azonban a győri benczések templomának egy kövekkel ékes XVIII. századi feszületjén akadt egy mesterjegy: IMC, melynek betűi ismét különös egyezést mutattak Crines János Mihály (loh. Mich. Crines) tekintélyes győri ötvös (1714—54) nevének kezdőbetűivel.* [* A győri ötvösezéh iratait ft. Börzsönyi Arnold tanár úr hálára kötelező, szíves segítségével dolgoztam fel, a győri Szt. Benedek-rendi főgimnázium múzeumában.] A mesterjegy mellett e tárgyon csak két kis bemélyedés vehető észre. Némi gyakorlat a kopott és hiányos ötvösjegyek tanulmányozása terén megengedte annak feltevését, hogy e két bemélyedés egy pajzskeretbe foglalt keresztet ábrázoló hitelesitőjegygyé lehetne kiegészíthető, miként azt alábbi táblázat 2. jegycsoportjánál megrajzoltam. Győr város czímerében ugyanis a jobb mezőben a három pólya fölött hasonló kereszt látható, mint a milyenné e jegy kiegészíthető s a czímernek éppen ez a részlete látszik a legalkalmasabbnak, hogy — ha már nem az egész czímert használták hitelesítőjegynek — az ötvösök jegyül átvegyék. E jegy korábbi nyomai után kutatva sikerült is a győri székesegyház kincstárában egy, a XIX. században átalakított kelyhet találnom, melynek 1637. évi felirattal ellátott talpán a pajzsba foglalt kereszt IP mesterjegygyei látható. A XVII. század elején pedig Pereszteghy János volt a czéhmester Győrben. A város czímerével való rokonság magában véve nem alap a meghatározásra, de mikor azt látjuk, hogy két évi kutatás alatt hazánkban csak éppen a czímerében keresztet feltüntető Győrben fordult elő ilyen keresztet ábrázoló hitelesítőjegy s éppen olyan mesterjegyekkel kapcsolatban, a melyek egyeznek a tárgy korával egyező korbeli győri mesterek nevének kezdőbetűivel, akkor azt hiszem, elfogadhatjuk e meghatározást.

Licenc szerkesztés

Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján: (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. Figyelem: A védelmi idő esetenként államonként változhat, a fentiek az EU-harmonizált vonatkozó magyar szabályozást foglalják össze! This file is in the public domain because its copyright expired in Hungary 70 years after the death of the author. Public domain Public domain false false