Fájl:I. Endre tihanyi sírköve.png

Összefoglaló szerkesztés

1. kép. I. Endre tihanyi sírköve

Tudjuk, hogy I. István király II. Silvester pápától apostoli keresztet kapott. Ezt sokáig kettős keresztnek értelmezték. Az állítás tarthatatlanságát Hóman Bálint mutatta ki,9 [9 Hóman В., A magyar címer történetéhez. Turul XXXVI (1918-1921) 3-11.] bebizonyítva, hogy nyugaton a kettős keresztet csak a keresztes hadjáratok során ismerték meg. A kettős kereszt jellegzetes bizánci használat, I. Leó császárnál (457 — 474) tűnt fel, I. Mihálytól kezdve pedig (811 — 813) együtt használták a felújított labarummal, mint a császári hatalom jelképeivel. Magyarországra III. Béla király hozta, aki ezzel is ki akarta mutatni Magyarország szuverenitását Bizánccal szemben. Valószínűleg hasonló indokok vezették nyugatot is a kettős, majd a hármas kereszt használatának felvételére, de az előbbi sem lehet korábbi a XII. század második felénél. A jelenleg bennünket érdeklő tény, hogy II. Silvester pápa nem ajándékozhatott kettős keresztet, mert nyugaton ilyent nem használtak, hanem csak hosszú szárú egyes keresztet, s apostoli keresztnek is kizárólag ilyent küldhetett. írott források számolnak be arról, hogy ezt a nyélre tűzött keresztet ünnepélyes alkalmakkor a király előtt hordozták. IV. Béla 1238-ban a pápához írt levelében írta:,, ...Item ut intra Ungariam, super terram Asoani procedentes, crucem nobis et nostro exercitui anteferre liceat."10 Ugyanerről számol be a Hartwik legenda is: ,,...Crucem insuper ante regi ferendam velut in Signum apostolatus misit."11 Mindez tehát azt bizonyítja, hogy I. Istvántól III. Béláig minden bizonnyal a magyar királyi hatalom egyik jelvénye volt a nyélre tűzött hordozható egyes apostoli kereszt, mint amilyent I. Endre király tihanyi sírkövén is láthatunk, ilyen értelemben tehát az ábrában nem egyházi rendeltetésű körmeneti keresztet kell vélnünk, ami egyházi személy sírját jelezné.

Hasonló ábrát — nyélre tűzött keresztet — találunk a korabeli pénzeken is, természetesen a pénz jellegének megfelelően, kissé torzabb formában. I. László CNH. 33 és CNH. 34. vereteire gondolunk elsősorban (2. kép). A kereszt éremképelemként való felhasználása általános, mégis a kibocsátó személy hatalmát hangsúlyozza. Az éremképek ábrái többnyire a használható legmagasabb jelvényeket mutatják. Amennyiben az uralkodó alakját verték a pénzre, úgy azt mindig koronával, jogarral, országalmával ábrázolták. Ez általános mind keleten, mind nyugaton. Bizánci pénzeken a császár ugyancsak koronával, kereszttel vagy labarummal és országalmával jelenik meg. A szigorú hierarchia legjobban a nyugati pénzeken látszik. Nyugat-Európában, különösen a XIII. században, számtalan kisebb feudális úrnak volt pénzverő joga. Birodalmi almát azonban csak a császár használhatott, s a tartományurak pénzein valóban hiányzik a birodalmi alma. Ugyanígy címereket és más jelvényeket pénzeken — és pecséteken is — csak akkor használtak, ha erre joga volt a kibocsátónak, azonban természetesen a lehető legmagasabb jelvényt használta. így kerülhetett a hosszúszárú kereszt is I. László pénzeire, mint, királyi jelvény.

Ugyancsak Békefi foglalja össze annak bizonyságát, hogy I. Endrét valóban Tihanyban, az általa 1055-ben alapított bencés kolostorban temették el.13 Endre valószínűleg már azzal a céllal alapította, hogy neki és családjának temetkezési helyül szolgáljon. Tény, hogy 1060-ban a Béla öccsével szemben elvesztett csatából sebesülten Zircre vitték, s itt is halt meg. Tetemét Zircről vitték Tihanyba. II. Endre 1211-ben a tihanyi apátság birtokainak megerősítésére kiadott oklevélben írta: ,,... Huius igitur rei speculacione salubriter ammoniti monasterio in honorem Sancti Aniani de progenitore nostro rege Andrea recolende memorie in monte Thichon fundato, ubi eciam fundatoris corpus pie et devote sepultum requiescit."14 A Chronicon Pictum Vindobonense ugyanígy írt: ,,...Sepultus est autem in monasterio sancti Aniani confessoris, quod idem rex construxit in Tihon iuxta lacum Balaton."15 I. Endrét tehát minden bizonnyal Tihanyban temették el.

Kampis Antal a sírkőnél hiányolta a feliratot és a gazdagabb díszítést.16 Az egyszerűség ugyan még nem jelent szegénységet, de ennek az is lehet magyarázata, hogy a sírkő I. Béla alatt készült, s ékesebb síremlékre ez időben nem volt mód.

Vizsgálódásainkat az alábbiakban foglalhatjuk össze, egybevetve a korábbi kutatásokkal:
1. Az 1889-es ásatásnál XI. századból származó sírkő került elő.
2. Az előkerült sírkő ábrája királyi jelvény.
3. I. Endre királyt Tihanyban temették el.
Ez a három tényező az igazság igen nagy valószínűségével arra mutat, hogy a kérdéses sírkő valóban I. Endre király sírját fedte.

Gedai István: I. ENDRE KIRÁLY SÍRKÖVE. Archaeologiai Értsítő 1965. 49-50. [1]

Licenc szerkesztés

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes