Fájl:Kelta ivókürt, rhyton, Jászberény—Cserőhalom, Kr. e. 300-100.png

Eredeti fájl(1 260 × 1 272 képpont, fájlméret: 1,54 MB, MIME-típus: image/png)

Összefoglaló szerkesztés

Kelta ivókürt, rhyton, Jászberény—Cserőhalom, Kr. e. 300-100

2. Ivókürt, rhyton, bronz ötvösmunka. Egy lemezből forrasztott, csőszerű fantasztikus tarajos állatfejjel. A fejrész égéstől erősen deformálódott. A nyitott száj szélén sok apró fog nyomai. Az orrlyuktól hátrafutó, fokozatosan nagyobbodó taraj ívelten kiemelkedik, helyenként áttört díszítésű csúcsait kis gömböcskék hangsúlyozzák.

A nyaktőn nyitott, kiszélesedő végű torques gömbökkel, pont- és ékszerű bevágásokkal díszített. A nyaktő pikkelymintás, csúcsban elvékonyodó részén — szegecslyuk. A pikkelymintás nyaktő töredékes másik része is ívelt keresztmetszetű, kör alakú tárgyhoz illesztés céljából.

A csőszerű nyakrésznek az égéstől megrongált alsó részén rövid lábnak az indulása figyelhető meg.

Az állatfej hossza: 21,2 cm, a nyak vastagsága: 1,2 cm, a torques átmérője: 1,6 cm (5. kép 1 és rekonstrukció; 11. kép 5: plexianyagon — Kiállítási célra — rekonstruálva. A fényképes és a rajzos rekonstrukció egybevetése azt mutatja , hogy a taraj kezdetben nem, csak a nagyobb íveknél áttört díszű).

A rhyton szája bronzlemezből formált, kihajló peremű karika, négy kiugró, stilizált, áttört díszítésű merevítő lábbal, a végein egy-egy bronzszegeccsel. A kihajló peremű szájrész csőszerűen beforduló része úgy van kiképezve, hogy alkalmas legyen a szaru elvékonyodó peremére történő illesztésre. A kürt szájperemét így belülről és kívülről egyaránt U-alakban a bronz szájrész merevíti. Szájátmérő: 7,3 cin, a stilizált lábak hossza: 4,8 cm (5. kép rekonstrukciója; 11. kép 5).

A rhyton törzséhez tartozik két darab ívelt keresztmetszetű, szegecselhető, stilizált, körökkel áttört pánt töredéke, valószínűleg a felfüggesztés céljára. H: 5,7 és 5,1 cm, sz: 3,3 és 2,7 cm (5. kép rekonstrukciója; 11. kép 5).

A rhyton bronzai egymáshoz tartozóságának felismerését megkönnyítette az, hogy egy urnában kerültek elő. A szájnyílást díszítő, szájrész lábain levő szegecsek mérete azt mutatta , hogy vékony, szilárd anyaghoz voltak szegecselve. Az egyes részek köralakja csőszerű kürtre utal. A szájrész stilizált, áttört díszei, ívelt vonalai és a taraj áttört, ívelt motívuma is az összetartozás mellett szólnak. Az egyes részek arányosításából rekonstruálni lehetett nemcsak a rhyton hosszát (42 cm), hanem azt is, hogy a bronzok egy szarukürtre voltak erősítve. Ez t igazolja az is, hogy a szaru elvékonyodó, tömör részénél levő sárkányfej égett és deformálódott legjobban. A szájrész pedig — ahol a jól égő szaru a legvékonyabb — csaknem teljesen sértetlen maradt.

A rhyton fejének és szájrészének megoldása függesztést nem tesz lehetővé. Így kézenfekvőnek látszik az ívelt, áttört, stilizált, szögecselhető lemezeknek a felhasználása az ivókürt felfüggesztésére, s egyben az ivókürt közepének díszítését is szolgálta. Az ivókürt középső részén két függesztő pánt lehetett. Ezt bizonyítja az, hogy a pántok töredékei nem látszanak egybetartozónak, valamint az, hogy sem a sárkányfejnél, sem a szájrésznél nem találjuk a felfüggesztés másik helyét. Ezzel egybehangzóak a két, az ivókürtök közepén elhelyezett felfüggesztési ponttal rendelkező analógiák.

Kézenfekvőnek látszik az a feltevés is, hogy a bronzveretekkel díszített rhyton szabadon maradt szaru felületét karcolt, vagy más minta borította. Ezt azonban a szaru teljes elégése következtében nem bizonyíthatjuk.

A fantasztikus állatfejes rhyton az égéstől megmaradt részletei így is egyedülálló lelet nemcsak a Jászberény—cserőhalmi kelta temetőben, hanem a kelta emlékanyagban is.

...

A temető legkorábbi temetkezései a LT [La Tène] В végére keltezhetők. Erre utal többek között a 29. sír duxi típusú fibulája (2. kép 7) és az 52. sír edénye (13. kép 3). A legtöbb lelet a LT С periódus Magyarországon általánosan szokásos formáinak felel meg. A 17. sírban levő ivókürtöl is a többi melléklet (11. kép) alapján a LT C-periódusba [Kr. e. 300-100] keltezzük.

Kaposvári Gyula: A JÁSZBERÉNY—CSERŐHALMI KELTA TEMETŐ. Archaeologiai Értesítő 1969. 180., 185., 192. [1]

Licenc szerkesztés

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2018. január 8., 12:31Bélyegkép a 2018. január 8., 12:31-kori változatról1 260 × 1 272 (1,54 MB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései)Kelta ivókürt, rhyton, Jászberény—Cserőhalom, Kr. e. 300-100 2. Ivókürt, rhyton, bronz ötvösmunka. Egy lemezből forrasztott, csőszerű fantasztikus tarajos állatfejjel. A fejrész égéstől erősen deformálódott. A nyitott száj szél…

Az alábbi lap használja ezt a fájlt:

Metaadatok