Fájl:Lázár bíró pecsétje.jpg

Összegzés szerkesztés

Lázár bíró pecsétje (Kulcsár Géza felvétele)

A[z abújvári 11. sz. első felében épült földvárból az 1976-os ásatások során előkerült] lelet egy aprócska tárgy: alig öt centiméter átmérőjű, fél centiméter vastag, ötven gramm súlyú, bronzlemezből készült pecsét, egy billog. Felső részére kisméretű fület illesztettek, amely erősen kopott. De kopott a billog sima, ábrázolás nélküli hátlapja is, ami arra mutat, hogy nyakba akasztva hordhatták. Előlapján negatív vésettel egy enyhén szétterpesztett lábbal, kitárt, könyökben kissé behajlított karral álló alakot ábrázoltak. Az alak bal kezében keskeny pajzsot, jobbjában pedig hosszú nyélre szerelt bárdot tart. Ruházata jól kivehető, térdig érő, derékban övvel összefogott, dúsan redőzött tunikát, harisnyaszerű, szűk nadrágot és hegyes orrú lábbelit visel. A körszakállas arcon a szemet, szájat és orrot éppen hogy csak jelezték, hajviselete nem látható, fej formája legömbölyített. A középre elhelyezett alak körül csupa nagybetűvel SIGILLU LAZARI IUDICES, azaz Lázár bíró pecsétje kör-irat olvasható. A pecsétkép és a körirat vizsgálata alapján valószínűnek látszik, hogy a billog a XII. század második felében készült.

Az ispán bíráskodott a megye népei felett, és ebben a feladatkörében gyakran az udvarbírája helyettesítette. Bár írásos forrásaink nem tesznek róla említést, nem kétséges, hogy a pecsét tulajdonosában, Lázár bíróban az újvári ispán XII. század végén élt udvarbíráját láthatjuk. Az akkori gyakorlatnak megfelelően a pecséten ábrázolt alak maga Lázár bíró. Hogy a köznép felett állt, azt ruházata, korának divatos lovagi viselete jelzi. A kezében tartott eszközök pedig bírói hatalmát szimbolizálják: az igazság pajzsa megvédi az ártatlanokat, bárdja viszont lesújt a bűnösökre.

Billogunk kisméretű, bronzból készült, pénzben kifejezhető értéke alig van. Eszmei értéke jelentősége ellenben annál nagyobb. Nemcsak az újvári vár, Abaújvár település, hanem az egész Árpád-kori magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos tárgy. Az Árpád-korból ugyanis rendkívül kevés pecsétünk maradt fenn, és közöttük még kevesebb a billog.

A XII. század végéig az abaújvárin kívül mindössze három [billog] maradt fenn, közülük kettő királyi, egy pedig egyházi idézőbillog volt. Az abaújvári tehát az első s mind ez ideig egyetlen olyan tárgy, amelyet világi hatóság, egy vármegyei bíró használt. Az előbbiektől megkülönbözteti negatív vésetű ábrázolásmódja is. A magyarországi emlékanyagban egyedülálló, hasonló típusú tárgy eddig nem került elő. Leginkább a XII. században német területeken készített pecsétekkel mutat rokonságot.

WOLF MÁRIA: Abaújvár. Száz magyar falu könyvesháza.

Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007

[1]

[2]

Licenc szerkesztés

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes