Fájl:Mihály comes pecsétje 1273.PNG

Összefoglaló szerkesztés

Mihály comes hivatali pecsétje, 1273

"Mihály comes [1270-es] pecsétje 5 cm. átmérőjü szép vésetü, körirata:

S(igillum) COMITIS MICHAELIS

A pecsét belső körében háromszögü pajzsban, melynek két felső sarka le van kanyaritva, talpas kereszt látható. Alsó fele a pajzs alsó sarkáig menő ékalaku nyulványnyal bir.

A czimerkép nem minősithető nemzetséginek, ez is hivatalos czimer, a milyen a XIII. századbeli pecséteken láthatók legtöbbje. Legelső pecséteink jóformán kivétel nélkül mértani képeket mutatnak, a melyek között a pólyák és keresztek a leggyakoriabbak. Az első Imre király 1202-iki aranypecsétjén, a kettős kereszt IV. Béla 1235-ik évi pecsétjén fordul elő első izben. A hivatali pecsétek képei több-kevesebb változtatással ezeket követik, sokszor a nemzetségi czimer rovására (Aba nemzetség).

A Mihály comes pecsétjén levő kereszt is hatalmi jelvény, a melyet hivatalos állásából kifolyólag vésetett pecsétjére. Nincs tehát rajta semmi nemzetségi jelleg.

A század folyamán a pajzs, a sisak és ennek kiegészitő részei alkotják a czimert, de a pajzs és sisak egyesitése ritkán fordul elő, akkor se mutat rendszeres megállapodásra. A czimervésők néha a pajzs mellé helyezik a sisakot, ritkán föléje. De mindkét ábrázolási mód nagy lépést jelent az élő heraldika kora felé. Hazai pecséteink közül e fontos kor jelenlétét ugyanezen Mihály comesnek egy 1273-ik évi oklevelén látható ujabb pecsétje hirdeti.

Mihály comes nemzetségét ezideig nem tudtam megállapitani. Egyetlen részére tett birtokadományozást vagy más effélét sem találtam Árpád-kori okleveleink között, a melyből leszármazására bármily csekély alapot szerezhettem volna. 1263 második felében nyeri el a szepesi ispánságot, melyben elődje Detrik volt.* Már ezen évben beiktatja Fehér Henczet Kucsma birtokba* és mint a király kiküldötte itél az Örs falubeli szászok és daróczok perében.* 1264-ben Vizoka birtokba beiktatja a szepesi káptalant.* Zólyom vármegye élére 1265-ben kerül, Szepes és Zólyom vármegyék főispánságát pedig 1269 óta viseli.*

Hogy miért véset 1273-ban uj pecsétet, nem lehet megállapitani.

(...)

Mihály comes pecsétje, köriratának megrongálódásától eltekintve, elég jó állapotban van. Viasza sötétbarna, erősen áttetsző árnyalattal. Valamivel nagyobb az 1270-ik évi oklevélen láthatónál. Köriratából kevés olvasható:

S(igillum) COMITIS.

A köriraton belül kettős karika fogja körül a pecsét közepét, mely az 1270-ikitől meglehetősen eltérő czimerképet mutat.

A hivatali czimer jellegét feltüntető pajzs ugyanazon nagyságu és alaku talpas kereszttel, alján az emlitett ékkel megmarad, de függélyes helyzetét elhagyja, balra dől és a pajzs jobb sarkára a pecsétvéső ráhelyezte a XII–XIII. században használt csöbörsisakot, mely fölé sisakdisz gyanánt nyitott félszárnyat helyezett. Ez utóbbi stilizálva van, kettős tollsorból álló szárnyat jelképez.*

A czimer ezen plasztikus diszitéssel és heraldikai elhelyezéssel nyert czimertani szépségében. Nemcsak a pecsét vésőjének czimertani izlését dicséri, de a franczia hatás korai megjelenését is bizonyitja hazánkban. Ha nem mondhatjuk is azt, hogy Árpád-kori czimeres emlékeinket a közszükség érzete hozta létre, nem tagadhatja senki, hogy a hadakozás terére utalt Árpád-kori magyarság a külföldi müvelődés iránt érzéketlen volt. A pecsétek vésésének fejlett müvészete is teret talált az előkelők körében. Mihály comes pecsétje ugyan az egyetlen, mely a XIlI. századból sisakdiszt is mutat fel, de hogy csak 1304-ben találunk hasonló czimeres pecsétre, azt inkább emlékeink megfogyott számának, mint Árpád-kori heraldikánk fejletlenségének lehet tulajdonitanunk. ...

Mihály szepesi és zólyomi ispán két pecséte tehát megerősiti azt a felfogást, hogy az ország czimeréből vett alakok magán czimerekben nem tekinthetők nemzetségi jelvényeknek. Az előkelő hivatalba jutott egyén saját felfogása alapján vésetett magának pecsétet, ebbe geometriai alakot helyezett, mely vonatkozást is mutathatott az ország czimerére, tovább, hogy ezen saját tetszése szerint minden fontosabb ok nélkül is változtathatott. Árpádkori hivatali pecséteinknél hagyományról vagy szokásjogról még rendszerint nem szólhatunk."

Bártfai Szabó László: Három árpádkori pecsét. Turul 1907/1-2. 63-65. l.

Licenc szerkesztés

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes