Fájl:Pajzstagolások.svg

Pajzstagolások

A pajzstagolások táblája (az osztóvonalak által létrezozott egyenlő nagyságú pajzsfelületek, melyek a pajzs teljes felületét elfoglalják; egymás mellett és nem egymás alatt/fölött helyezkednek el; egyaránt (!) alkothatnak mezőt és alapot). A felső sorban: vágott pajzs, mező (osztóvonal a vízszintes tengelyen); kétszer vágott (harmadolt pajzs; vágóvonalak a pajzsfő alján és a pajzstalp tetjén); háromszor vágott (vágott a pajzs középtengelyén, valamint az afölötti és az alatti pajzsfelületek közepén; további kisebb változatai is lehetségesek: négyszer, ötször stb. vágott); fordított gallérozás (osztóvonal a 4-es (kézhely) jobb felső sarkából az 5-ös aljának közepére, valamint a 6-os bal felső sarkából ugyanoda); gallérozás (a 4-es jobb alsó sarkából az 5-ös tetejének közepére, valamint a 6-os bal alsó sarkából ugyanoda; amennyiben ezt a ferde osztóvonalat megtöbbszörözzük, pl. egy-egyet helyezünk a pajzsfőhelybe, a pólyahelybe és a pajzstalphelybe, háromszor szarufatagolt pajzsot kapunk; lehet 2-szer, 4-szer, 5-szörös stb. szarufatagolás is, a fordított süvegezésnél 2-szer, 3-szor stb. fordítottan szarufatagolt változata); fordított saruzás (a jobb alsó sarokból a pajzs tetejének közepére, valamint a bal alsó sarokból ugyanoda); saruzás (a jobb felső sarokból a pajzs aljának közepére és a bal felső sarokból ugyanoda; ha több ilyen osztóvonal is van a pajzsban azok megfelelnek az imént tárgyalt szarufatagolt pajzsok változatainak). A második sorban: hasított (a függőleges tengelyen), kétszer hasított (a jobb oldal [1-4-7] és a bal oldal [3-6-9] szélein; több osztóvonal 3-, 4-szer stb. hasított pajzsot eredményez); harántolt (a jobb felső sarokból a bal alsóba); kétszer harántolt (a 4-es job felső sarkából a 8-as bal alsó sarkába, valamint a 2-es jobb felső sarkából a 6-os bal alsó sarkába); háromszor harántolt (a középtengelyen, a jobb felső sarokból a bal alsó sarokba, valamint az efölötti és alatti pajzsfelületek közepén: a 4-es jobb oldali közepétől a 8-as aljának közepéig, valamint a 2-es tetejének közepétől a 6-os közepének bal széléig; több osztóvonal 4-, 5-ször stb. harántolt pajzsot eredményez); balharántolt (a bal felső sarokból a jobb alsóba); kétszer balharántolt (a 2-es bal felső sarkából a 4-es bal alsó sarkába, valamint a 6-os bal alsó sarkából a 8-as bal alsó sarkába; több osztóvonal 3-, 4-szer stb. balharántolt pajzsot eredményez). A harmadik sorban: négyelt (a vízszintes és függőleges tengelyen); kilencedelt (a pólyahely tetején és alján, valamint a cölöphely jobb és bal oldalán egyszerre; minden olyan egyidejű vágás és hasítás, amely egyenlő nagyságú négyzeteket hoz létre, sakkozásnak (is) nevezhető; lehetséges 3, 4 stb. egyidejű vágás és hasítás [sakkozás] is); harántnégyelt (egyidejű harántolás és balharántolás); (tizenkétszer) rutázott (többszöri olyan harántolás és balharántolás, amely egyenlő nagyságú felületeket eredményez; az egyidejű harántolások és hasítások vagy harántos hasítások harántosan rutázott pajzsot eredményeznek); félrutázott (a többszöri harántolást a ruták felénél vágjuk [vagy hasítjuk]; szögletes osztóvonalakkal megrajzolt változata a fenyőrutázott pajzs); forgó (Bárczaynál [103–104.] gerezdes, czikkes; egyidejű négyelés és harántnégyelés; ha a tagoláshoz két harántos és balhatántos osztóvonalat használunk 12 cikk (ék), avagy hatos forgózás jön létre; ennél kisebb vagy nagyobb fokú tagolások, forgózások is lehetségesek); 3 oldalékosztás (osztóvonalak a bal felső sarokból az 1-es bal alsó sarkába, a 6-os bal felső sarkából a 4-es bal alsó sarkába, és a 9-es bal felső sarkából a 7-es bal alsó sarkába; lehetséges 2, 4 stb. oldalékosztást vagy fordított oldalékosztást is helyezni a pajzsba; az osztóvonalak kiindulhatnak a pajzsfőhely, cölöphely és pajzstalphely két szélső sarkaiból úgy, hogy az ellentétes oldal közepén metsszék egymást; ékosztásnak kell nevezni, hogy elkülönítsük az ék mesteralaktól, melynek csúcsa soha nem éri el a pajzs szélét). A negyedik sorban: 3 cölöpös ékosztás (a jobb alsó sarokból a jobb oldal felső sarkába, a cölöphely bal alsó sarkából annak jobb felső sarkába, valamint a bal oldal bal alsó sarkából, annak jobb felső sarkába; itt is lehetségesek az oldalékosztásnál elmondott változatok); ágasosztás (a jobb felső és a bal felső sarokból a pajzs közepére és onnan függőlegesen a pajzs aljára; noha a három létrejövő pajzsfelület nem teljesen egyforma nagyságú, mégis pajzstagolásnak kell tekinteni, mert mesteralak, sem másodlagos mesteralak nem lehet, csakis egy ultramodális pajzstagolás definíciójának felel meg); villásosztás (a jobb és a bal alsó sarokból a pajzs közepére és onnan függőlegesen a pajzs tetejére; az alsó ferde vonalak lehetnek íveltek, amelyet az osztott címerekben alulról betoldott mezőnek is neveznek); jobboldali ágasosztás (a jobb felső és a jobb alsó sarokból a pajzs közepére és onnan vízszintesen a pajzs szélére; fordítottja a baloldali ágasosztás); bal felső ágasosztás (a függőleges tengelyen felülről és a vízszintes tengelyen balról a pajzs közepére és onnan jobb alsó sarokba; változatai a jobb felső, bal alsó és jobb alsó ágasosztás); uszályosztás (a fordított saruzás ívelt vonallal megrajzolt változata; mesteralaki megfelelője az uszály); zsebtagolás (a saruzás ívelt vonallal megrajzolt változata; a németben külön neve van: Taschenzug, ezért említhető külön név alatt is; ha nem éri el a pajzs felső sarkait mesteralak, és ívelten fordított süvegezés lesz a neve).

Szegedi László (vita) 2021. január 28., 13:06 (CET)