Fájl:Pecsi rovaspajzs 2.jpeg

Összefoglaló szerkesztés

A Szent Benedek-templom rovásfeliratos címerpajzsa (Varga Géza rajza)

A pécsi illetőségű Kukai Sándor adott hírt a templom feltárásakor előkerült kicsiny feliratról ( Az első dunántúli rovásírásos nyelvemlék, Tudomány, 1988. 4/4.). A feliratot Forrai Sándor olvasta el, megfejtése szerint sírfeliratról lehet szó, amely így hangzik: „Aba szentjei vagyunk, aki Eszter, Anna, Erzsébet”.

A pécsi városfalak feltárásakor, 1984-ben került elő a fal déli szakaszán ez a rovásírásos kő. Az eredetileg román stílusú templomot nagy valószínűséggel a XIII. sz. végén gótikussá építették át. Körülötte egy temető terült el. A kőbe vésett pajzs 6x8 cm méretű, ma a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzik.

[1]

A pécsi középkori városfalak feltárásakor, annak déli szakaszán került elő, az egykori Szt. Benedek templom romjai körül 1984-ben. Az eredetileg román stílusú templomot nagy valószínűséggel a 13 sz. végén gótikussá építették át. Körülötte temető terült el (Kárpáti Gábor régész közlése).

A kőbe vésett pajzs 6x8 cm méretű, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzik. A pajzsmező felső része sérült, de a rovásírás jól látható. Két átló a mezőt négy részre osztja. Feltehetőleg a Benedek rend monogramjaként nevének kezdő B betűjét adja. A monogram két szárát alul egy egyenes köti össze, amivel a B jelbe a rovó (véső) az A jelét is belerótta: [rovásírásos X, fektetett hegyes csúcsú P] Olvasata így: a BA

A mezőrészek olvasását jobb szélről kezdve két ligatúrát találunk, felbontásai a következők: [rovásírásos karakterek]=Szent.I [rovásírásos karakterek]=VaGYUNK (lásd: Nikolsburgi ABC "unk" jelét)

A felső mezőrész jelei jobbról balra = aKIeSZTeR

Bal mezőrész fentről lefelé = ANa, eRZSéBeT

A teljes olvasat tehát: ABA SZENT(je)I VAGYUNK (AKI) ESZTER, ANNA, EZSÉBET

A lelet kormeghatározására két adat vehető figyelembe. Egyrészt a pécsi Benedek-templom az 1232. évi pápai tizedjegyzékében fordul elő először. Másrészt ismert, hogy a Pécsi Egyházmegyéhez tartozott az Aba nemzettség szállásterülete Baranya-Somogy határán. A mai napig is fennálló Abaliget község, mint birtokközpont az 1323-i pápai tizedlistán már jelentős helyként ismert. Eszter, Anna, Erzsébet innen származnak a felirat tanúsága szerint. A feliratos monogram közös síremléküket jelölhette.

Eme adatok összevetésével tehát becses rovásemlékünk 1232-1332 közötti, pontosan a Marsigli-féle rovásbot nyelvemlékével egyidős! Ezzel bizonyított, hogy a korabeli Magyarország egész területén használatban volt az ősi magyar írásmód.

[2]

Licenc szerkesztés

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes