Fájl:Pray Syntagma ... с. kötetében megjelent rajz.png

Összefoglaló szerkesztés

3. kép. G. Pray Syntagma ... с. kötetében megjelent rajz

A Magyar Nemzeti Múzeumnak 1988 őszén vételre kínáltak egy idézőpecsétet, amely a hatvanas évek elején Mélykút (Bács-Kiskun m.) Gányó nevű határrészében került elő. Mivel a felajánlott tárgy I. Andrásnak a veszprémi Bakony Múzeumban őrzött idézőbillogával látszott megegyezőnek, megvétele előtt igen alapos vizsgálatokat végeztünk. Ez annál is inkább szükséges volt, mert megtaláltuk a Nemzeti Múzeum irattárában azt a levelezést, amelyet Hampel József és a veszprémi billog eredeti tulajdonosa folytatott 1909-ben. A tárgyat Huth Miklós nemesszalóki (Veszprém m.) tanító kapta pénzkölcsön zálogaként egy ismerősétől, aki tartozását nem egyenlítette ki. Huth először a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel, de Hampel József „hozzáértő szakemberek" véleménye alapján a 19. század első harmadából származó hamisítványnak nyilvánította és megvételét elutasította. Ezt követően, 1911-ben ajándékozta tulajdonosa a veszprémi múzeumnak. ... Hitelességét a most előkerült, a muzeológusok és restaurátorok által egyértelműen középkorinak minősített pecséttel való egyezése igazolja (1., 2. kép). A veszprémi idézőpecsétet publikáló Jakubovich Emil nem ismerte Hampel szakvéleményét. A tárgy eredetisége mellett érvelve azonban közli azt a rajzot, amely először Bél Mátyás 1723-ban kiadott kötetében jelent meg, majd - némiképpen átrajzolt formában - Pray Syntagmájában 4 [4 M. Belius, Hungáriae antiquae et novae prodromus... (Norimbergae 1723) 66; G. Pray, Syntagma historicum de sigillis regum et reginarum Hungariae (Budae 1805) 7-8, VI.t.7.] (3. kép). A rajzot, amely akasztófül nélkül kétségkívül az idézőbillogok pecsétképét ábrázolja, P. Munkátsy István Pál készítette és adta át Bél Mátyásnak. Magát a tárgyat egyik tudós szerző sem látta, innen származik a meghatározásában mutatkozó bizonytalanság: Bél pénznek vagy ércbullának véli, Pray pedig ércpecsétnek vagy typariumnak írja. Jakubovich Emil szerint a rajz a veszprémi idézőbillogról készült.5 [5 Jakubovich E., I. Endre király törvénybeidéző ércbilloga. Turul 47 (1933) 56-74.; Váczy P, A királyi kúria bírósága és I. Endre király törvénybeidéző ércbilloga. Századok 68 (1934) 484-489.] Elképzelhető ugyan, hogy Bél Mátyás régészkedő kortársa az egyik idézőpecsétet rajzolta le, de a pecsétkép pontos megjelenítése mellett valószínűtlen, hogy az akasztófülről ne vett volna tudomást, holott az mindkét általunk ismert példányon egybe van öntve a pecséttel. Ez a kérdés ma már nem dönthető el, annyi azonban bizonyos, hogy még a kereskedelmi célra készült nagyobb arányú hamisítások előtt, a 18. század legelején felbukkant I. Andrásnak egy bullája, typáriuma, esetleg idézőbilloga. ... A magunk részérói elképzelhetőnek tartjuk, hogy a két idézőbillog viasz öntőmintáját 1. András typáriumával készítették. A király viaszpecsétjét nem ismerjük, a tihanyi alapítólevélen ma már csak 9 cm átmérőjű elszíneződés őrzi a nyomát. Az idézőbillog átmérője 6 cm, ha ehhez hozzászámítjuk a viaszpecséteken a pecsétképet körülvevő szegélyt, akkor körülbelül azonos méretű - a későbbi királyi pecséteknél kisebb - typáriumot feltételezhetünk.

Lovag Zsuzsa: I. András király idézőbillogának második példánya. Archaeologiai Értesítő. 1990. 189-200.

[1]

Licenc szerkesztés

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes