Fájl:Szapolyay Imre nádor síremléke, 1487.png

Összefoglaló szerkesztés

---

Szapolyay Imre síremléke. Gypszmásolat. Az eredeti a szepeshelyi székesegyház szentélyének oldalfalába van befalazva s vörös márványból készült. A nevezett egyház megújítása után ma a Szapolyai kápolna szentélyében, Szapolyay István nádor sírkövével szemben van elhelyezve.

Magassága 273 m., szélessége 1*41 m. Keretén a lapidáris betűkkel vésett körirat a következő: + HIC JACET ILLUSTRIS | AC EXCELLENS DO(M)I(N)US EMERICUS COMES PERP. (ETUUS) SEPE | SIENSIS ET PALLATINUS | REGNI PANNONIÉ QUI OBIIT MCCCCLXXXVII.

«A kereten belől a képes mező alapját egy sugár oszlopokon nyugvó hat ívbehajlású csúcsíves keret képezi, mely fölött a két felső sarkot díszes akanthus-levelek töltik ki. Az ívezet alatt áll az elhunyt pánczélos alakja. Arcza bajusz és szakáltalan, szemei hunyvák, fejét kicsiny tollforgóval díszített vassapka födi, melyet alól egy a nyakvashoz erősített állvéd egészít ki. Termetét teljes középkori vért födi, jobbja mellén pihen, balját a bal oldaláról lecsüngő egyenes pallos markolatának keresztvasán nyugtatja, lábait hosszú, egyenes sarkantyúkkal ellátott, lemezes csőrsarúk födik, zsámolya nyugvó oroszlán, melynek füleit egy-egy rozetta képezi. A pánczélos alak háta mögött két lebegő angyal szőnyeget tart, ennek szegélyét váltakozva dülények s pontozatokból alkotott díszítés képezi, bélése a csúcsíves korban kedvelt és gyakran alkalmazott virág ornamentikát mutat. Jobb hóna alatt tornazászló nyelét tartja. A kettős szárnyú zászló díszítése a köpeny béléséhez hasonló, a rajta levő czímerpajzs alakja: hegyekből növekvő farkas. A lovag lábszáraival egy magasságban, mindkét oldalt ismét egy-egy bő tunikába öltözött angyal áll, s magok előtt egy-egy renaissance czímerpajzsot tartanak. E czímerpajzsok közül: a czímertanilag jobb oldalon levő, hármas holomból növekvő farkast mutat, jobbról fölülről egy befelé fordult holdsarlótól, balra alól egy nyolcz ágú csillagtól kísérve. A baloldali pajzs czímeralakja: egyszarvú. Az emlék egészben jó föntartású.

Érdekesek a sírkövön elhelyezett czímerpajzsok. Fölül a tornalándzsa lobogóján a családi czímer foglal helyet: (Kékben) hármas halomból növekvő természetes farkas, — a jobboldali pajzson ennek ismétlése, az atya czímere a baloldali pajzson: (veresben, ezüst) egyszarvú: az anyáé. Ez a középkori sírköveken a czímerek rendszeres, szokásos elhelyezése».

A Szapolyai család, mely Jánosban a magyar királyi székre emelkedett, ősrégi család, de csak a xv. században kezd szerepelni. Emelkedésüket főleg Mátyásnak köszönhetik, ki Imrét és testvérét Istvánt magas polczokra emelte.

Imrét, mint kiválóan tanult embert kartársai litteratus (deák) melléknévvel tisztelték meg. Fiatal korában Hunyadi János alatt tanulta a fegyverforgatást, ennek halála után már 1459-ben az összes sókamrák grófja (Comes) volt. Öt évvel utóbb 1464-ben már a Bosnyák országi kormányzóságban és a horvát báni méltóságban találjuk, valamint ekkor már szepesi örökös gróf és főispán is volt. 1465-ben, — úgy látszik — a boszniai kormányzóságtól megfosztatott. Nőül a pelsőczi Bebek családból Imrének leányát Orsolyát vévén, ez által is tetemes vagyonhoz jutott és ez úton sógorának Pelsőczy Pálnak örökségét is igyekezett megszerezni. Azonban, miután 1468 táján a szép jövedelmű harminczad főigazgatói tisztet is a király rendeleténél fogva Csáktornyai Hampónak volt kénytelen átengedni és nevezett sógora utáni örökség megszerzésére nézve is némi nehézségeket gördítettek elébe, Mátyás királylyal, jóltevjével feszes viszonyba jutott. Utóbb azonban ismét visszanyerte a király kegyét, és több hadjáratban és békeszerződésekben vett részt. 1485-ben nádorrá választatott. Életének utolsó éveiben még Tokaj várát és a hozzá tartozó uradalmakat is nyerte adományul. Meghalt 1487-ben. Ő, ki 1459-ben még csak egyszerű vitéz volt, emelte családját a főrendek közé.

Csoma-Cscrgheö : «Szapolyai Imre sírköve». Arch. Ért. 1890. 342. 1. Nagy Iván: (Magyarország családai». X. k. 488. lap. I. Siebmachers Wappenbuch. IV. k. 615. l. Dr. Csánki Dezs: « Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában ». I. k. 1890. 118. 191. stb. 11.

Licenc szerkesztés

Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján: (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. (2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani. Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. Figyelem: A védelmi idő esetenként államonként változhat, a fentiek az EU-harmonizált vonatkozó magyar szabályozást foglalják össze! This file is in the public domain because its copyright expired in Hungary 70 years after the death of the author. Public domain Public domain false false