Fájl:Szent-Simon koporsója Zárában. 1380.jpg

Szent-Simon_koporsója_Zárában._1380.jpg(746 × 500 képpont, fájlméret: 128 KB, MIME-típus: image/jpeg)

Összefoglaló szerkesztés

A zárai Szent Simeon ereklyetartó

SZILÁGYI: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE. II. FEJEZET. Dalmáczia visszahóditása.

III. kötet. Az Anjouk kora az Anjou ház és örökösei (1301–1439). IRTÁK PÓR ANTAL ÉS SCHÖNHERR GYULA. Budapest, 1895. [1]

Szent-Simon koporsója Zárában. Francesco da Sesto milanoi ötvös munkája. Készittette Erzsébet királyné, Nagy-Lajos neje, 1380-ban. A kép az ereklyetartó külső részét ábrázolja, fedelén a szent életnagyságu alakjával. A bal keskenyebb oldalon jobbra dülő pajzsban a magyar-Anjou czímer látható, koronás sisakkal, melynek oromdíszét a patkót rágó struczmadár képezi s két oldalt koronás L(udovicus) R(ex) betükkel.[2]

A zárai Szt. Simon-templomban. A szent ereklyét úgy látszik a zárai békekötés alkalmával szerezte vissza és vitette Zárába Lajos király, ahol azokat már azelőtt is őrizték. 1371-ben a király nejével Erzsébettel ismét Zárában járván, a királyné ennek emlékére Milanoi Ferencz mesterrel az itt látható díszes koporsót készítteté az ereklyék számára. A koporsó, mely 2 méter hosszú, 0.8 méter széles és 1.25 méter magas, tömör ezüstből készült. Szobrászati tekintetben is kiválóan figyelemre méltó, mert minden oldalát reliefképek borítják, melyeknél szebbet alig mutathat fel a XIV. századi olasz szobrászat.[3]

A zárai Szent Simeon ereklyetartó donátori felirata Erzsébet királyné által, 1380

Donatori felirat a sz. Simeon zárai sarcophagjának hátulsó részéről.

A középső mezőben díszes maiuscula felirattal, tizenegy sorba osztva, olvassuk a királyné felajánló verses feliratát (195. ábra), melynek megfejtése a következő:

Simeon hic iustus Jesum de virgine natum
Ulnis qui tenuit, hac archa pace quiescit
Hungarie regina potens, illustris et alta
Elisabet iunior quam voto contulit almo
Anno milleno treceno octuageno.

magyarul: «Ezen igaz Simeon, a ki a Szűztől született Jézust karjain tartotta, pihen békében a koporsóban, melyet Magyarország hatalmas, hires és magas királynéja, ifjabb Erzsébet, kegyes fogadalomból ajánlott fel az ezerháromszáz nyolczvanadik évben».

A királynét e felirat azért nevezi «ifjabbnak», hogy megkülönböztesse Nagy Lajos hasonnevű anyjától, a kit «idősb» (Elisabeth senior) névvel szoktak jelölni történeti emlékeink.

A maiuscula-felirat alatt kisebb betűkkel, az ú. n. barátírással a mesterre vonatkozó adatokat így olvassuk: «+ hoc opus fecit Franciscus de Mediolano» (ezen művet milanói Ferencz készítette).

EGYHÁZI EMLÉKEINK A XIV. SZÁZADBÓL. IRTA: DR. CZOBOR BÉLA. In: Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. SZERKESZTIK: DR. CZOBOR BÉLA - SZALAY IMRE. BUDAPEST, 1897– 1901. [4]

Licenc szerkesztés

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2017. március 25., 15:30Bélyegkép a 2017. március 25., 15:30-kori változatról746 × 500 (128 KB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései)A zárai Szent Simeon ereklyetartó SZILÁGYI: ''A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE.'' II. FEJEZET. ''Dalmáczia visszahóditása.'' III. kötet. Az Anjouk kora az Anjou ház és örökösei (1301–1439). IRTÁK PÓR ANTAL ÉS SCHÖNHERR GYULA. Budapest,…