Finnugor népek meséi/Manysi mesék/Ekva-Pirisz rászedi a papokat
A templomos város mellett, a fejedelem városa mellett élt hajdanában Ekva-Pirisz. Öreganyjával lakott egy kis kunyhóban. Öreganyja egyre biztatta:
- Halásszál, vadásszál!
- Nem halászok, nem vadászok, úgyis elvesznek mindent a kereskedők meg a papok.
Kérdi az öregasszony:
- Akkor mit eszünk?
Ekva-Pirisz erre felpattant és táncra perdült. Lábujjhegyre emelkedett, úgy pergett-forgott. Mondja öreganyja:
- Kicsi fiam, nem jól van ez így.
Ekva-Pirisz megölelte, megcsókolta öreganyját, azután így szólt:
- Anyácskám, elmegyek a városba.
- Kicsi fiam, ne menj, elpusztulsz te ott. A városban magas hivatalnokok, nagy urak laknak.
Nem hallgatott Ekva-Pirisz az öregasszonyra, tüstént felöltözött, és a városba indult. Rótta az utcákat, kóborolt napestig. Amint így járt-kelt, egyszer csak megpillantott egy gyönyörűséges szánt, három fehér ló volt elébe fogva. Látja ám, hogy a szánkóban maga a főpap ül, aki mindenét azzal szerezte, hogy a szegény népet fosztogatta. Rákiált:
- Állj!
- A pap megállította a lovakat.
- Hallod-e te pap, add ide a lovaidat!
- Minek adjam? - kérdi amaz csodálkozva.
- Ne kérdezz! Csak add ide!
- Egy-kettőre visszatérsz?
- Hamarosan itt leszek.
- Nem bánom, no, vidd hát.
Ekva-Pirisz felült a szánra, és elhajtott. Egy-kettőre megérkezett a pap házához.
- Papné asszony, gyere gyorsan, pénzt kér az urad - mondta a papnénak.
- Minek neki a pénz?
- Talált egy eladó fehér lovat. Add csak gyorsan azt a pénzt!
A papné máris hozta, Ekva-Pirisz meg elvitte a pénzesládikát. De nem adta ám oda a papnak. Hazahajtott a szánkóval. Otthon mind a három lovat agyonütötte.
Öreganyja egyre csak korholta:
- Börtönbe kerülsz, meglásd!
De Ekva-Pirisz csak táncolt.
Egyszer csak megjelent náluk három kozák.
- Ekva-Pirisz, a fejedelem hívat.
- Mért hívat a fejedelem? No jól van, elmegyek.
Beül a szánkóba, viszik a kozákok. Megérkezik a fejedelemhez. Kozákok, papok mind odagyűltek. Mondják a papok:
- Ez a tolvaj.
- A papok ostobák - vágja rá Ekva-Pirisz. - Én mindegyiküknél okosabb vagyok.
A fejedelem nagy haragra gerjedt:
- Vigyétek ezt az embert, és fojtsátok a vízbe!
A kozákok megragadták Ekva-Piriszt, és elvitték. De a fejedelemasszony sírva fakadt, s védelmébe vette.
- Hagyjátok, Ekva-Pirisz eszes legény.
A fejedelem elgondolkodott a felesége szavain, de parancsát nem vonta vissza.
A papok tehénbőrből zsákot készítettek, abba varrták bele Ekva-Piriszt. Egy kozák állt őrt mellette. Ekva-Pirisz torkaszakadtából kiáltozni kezdett.
- Nem kell arany, nem kell ezüst!
Kérdi a kozák:
- Mi bajod, Ekva-Pirisz?
- A papok teméntelen sok pénzt kínáltak nekem.
Erre azt mondja a kozák:
- Cseréljünk helyet, hallod-e!
A kozák tüstént felvágta a zsákot, Ekva-Pirisz kibújt belőle, és a kozákot varrta bele. Maga meg fölvette a kozák ruháját, s elszelelt. Hamarosan jöttek a papok, be akarták dobni a zsákot a folyóba. Erre a kozák kiabálni kezdett:
- Ne dobjatok be! Én vagyok az őrtálló kozák!
A papok akkor már bottal üthették Ekva-Pirisz nyomát.
Ekva-Pirisz pedig megint szabad ember volt. Nemsokára újra meglopta a papot, három fehér lovát elhajtotta. Amint éppen a fejedelem háza előtt siklik el a szánkó, a fejedelem kinéz az ablakon, odaszól a feleségének:
- No nézd csak, ez az Ekva-Pirisz még most is él!
- Nem bírod te elpusztítani Ekva-Piriszt - ingerkedik férjével a fejedelemasszony.
A fejedelem nagy haragra gerjedt, és elfogatta Ekva-Piriszt.
A papok megint tehénbőrből készült zsákba varrták, és odahengergették a templom küszöbére. A zsákra pedig ezt írták: „Tolvaj”.
A főpap ekkor így szólt a többi paphoz:
- Ti nem tudtok rá vigyázni. Magam maradok itt őrségen.
Mikor a papok elmentek, ájtatos hangon megszólalt Ekva-Pirisz:
- Isten apja van velem, Isten anyja van velem.
Kérdi a pap:
- Mit beszélsz, ki van veled?
- Isten anyja van velem.
- Akkor cseréljünk helyet - mondja a főpap.
Úgy is tettek. Ekva-Pirisz bevarrta a főpapot a zsákba, és ráírta: „Tolvaj van a zsákban. Minden pap, aki erre jár, verjen rá a botjával.”
Ekva-Pirisz magára öltötte a főpap ruháját, és meglépett.
Hamarosan jöttek is a papok, elolvasták a felírást. Aztán tüstént nekiláttak, jó nagyokat húztak a zsákra.
A főpap meg torkaszakadtából kiáltozott:
- Én vagyok a zsákban! A főpapot ütitek!
De a papok nem hallgattak rá.
- Azt hiszed, most is rászedhetsz bennünket?
És mindegyikük jó nagyot húzott a zsákra.
Ekva-Pirisz a főpapi ruhában elment a fejedelemhez. Vendégül látták, etették-itatták. A fejedelemnek közben el kellett mennie, mert dolga volt, de arra kérte a főpapot, maradjon még. A fejedelemasszony felismerte Ekva-Piriszt. Barátságosan elbeszélgettek, majd Ekva-Pirisz azt mondta:
- Ha visszajön a fejedelem, menjünk vele kocsikázni.
Így is történt. Amikor a fejedelem visszatért, az asszony azt mondta:
- Friss levegőre vágyom, hajtassunk ki a háromlovas hintón.
Beleegyezett a fejedelem, befogatott három lovat, és elhajtottak. Hosszú ideig hajtottak, vagy rövid ideig hajtottak, a fejedelemasszony megszólalt:
- Álljunk meg, itt nagyon szép minden.
Meg is álltak, elindultak gyalog. Ekkor Ekva-Pirisz így szólt a fejedelemhez:
- Nos, fejedelem, gyere, mérjük össze az erőnket!
A fejedelem levetkőzött, birkózni kezdett, és ekkor Ekva-Pirisz elpusztította a fejedelmet. Ő maga meg felöltötte a fejedelem ruháját.
Otthon Ekva-Pirisz fejedelemként viselkedik. Egybehívja a papokat, és mondja nekik:
- Nem bírtátok Ekva-Piriszt megölni, én magam öltem meg.
A papok így felelnek:
- Mi öltük meg Ekva-Piriszt.
- Hol van a teteme?
- Ott, a templom küszöbén.
- Gyerünk, nézzük meg!
Elmentek, megérkeztek. Nézik, hát kitűnik, hogy a papok saját főpapjukat verték agyon. Ekva-Pirisz erre minden papot a tömlöcbe záratott. Visszament a fejedelem házába, és azt mondta egy kozáknak:
- Hívd egybe a népet, hadd mondjak el nekik mindent.
Az emberek összegyűltek. Ekva-Pirisz így beszélt:
- A papok tolvajok. Megölték urukat. A szegény népet meg szorongatják. A szegény nép nem tud boldogulni.
És a nép Ekva-Piriszt választotta fejedelemnek. Ekva-Pirisz jól tartotta a szegény népet. A folyón felfelé, a folyón lefelé hajózó ember így terjeszti hírét:
- Ebben a templomos városban, ebben a fejedelmi városban a jó Ekva-Pirisz uralkodik.
Megtudták ezt a kozákok. Egyesek azt mondják:
- Meg kell ölni Ekva-Piriszt.
Mások azt mondják:
- Nem lehet őt megölni, nem is szabad őt megölni, mert igen okos fejedelem.
Ekva-Pirisz pedig ezt mondta:
- Megtelepedtem ebben a templomos városban, ebben a fejedelmi városban, hogy mesékben, dalokban dicsőítsenek.
És a nép azóta is boldogan és bőségben él.