Gyógynövény/Betegségek/Agyvelőgyulladás
< Gyógynövény | Betegségek
Latin • Gyógynövény • Gyógynövények listája • Gyógynövények hatóanyagai • Gyógynövények gyűjtése • Gyógynövény‐gyógyszer interakciók • Gyógynövények Interakciós hatásai • Gyógynövények felhasználása • Gyógynövények adagolása • Növények gyógyhatása • Gyógygombák • Terápiák • Betegségek • Gyógyteák • Illóolajok • Zsíros olajok • Mihez-mit • Tanácsok
Gyógynövény/Gyógyhatása Ábécé szerinti tartalomjegyzék
|
Az alábbi információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a önkéntes szerkesztők alakítják ki, és az bármikor módosulhat. |
Agyvelőgyulladás
- (encephalomyelitis, Syn: ADEM)
- Akut disszeminált encephalomyelitis általában virális infekció vagy oltás után jelentkező agyvelőgyulladás (encephalitis), melyet autoimmun reakció okoz.
- Néha állhat bakteriális fertőzés is a háttérben a bakteriális agyhártyagyulladáshoz hasonlóan, vagy kialakulhat más fertőző betegségek például veszettség (vírus) vagy szifilisz (baktérium) szövődményeként. Egyes élősködő egysejtűek például a Toxoplasma vagy a Naegleria fowleri is okozhatnak agyvelőgyulladást olyan emberekben, akiknek gyenge az immunrendszere.
- A gyulladt agy nekinyomódik a koponyának, ami agykárosodást okoz, és halálhoz is vezethet.
Tünetek
- Az agyvelőgyulladásos betegek lázasak, fáj a fejük, fénykerülők, emellett gyengék és rohamaik is lehetnek. Ritkábban jelentkezik a tarkókötöttség, azaz a nyak merevsége, néhány betegnek a végtagjai is merevek, lassú a mozgásuk és ügyetlenek attól függően, hogy az agyuk melyik része érintett. Az agyvelőgyulladás tüneteit az agy védekező működése okozza, ami azért indul be, hogy megszüntesse a fertőzést.
Kóroktan
- Az agyvelőgyulladásnak sokféle előzménye lehet. Az egyik ezek közül a veszettség. Az agyvelőgyulladás fertőző betegség.
- A felnőtt agyvelőgyulladásos betegek hirtelen belázasodással, fejfájással, zavartsággal és néha rohamokkal jelentkeznek az orvosnál. A kisebb gyerekek vagy csecsemők ingerlékenyek, étvágytalanok és belázasodnak. Az ideggyógyászati vizsgálat általában álmatagságot, zavartságot állapít meg a betegnél. A merev nyak, melyet az agyat borító agyhártya irritációja okoz, azt jelzi, hogy a betegnek agyhártyagyulladása, vagy agyhártya- és agyvelőgyulladása van. Ha megvizsgálják a gerincfolyadékot, melyet gerinccsapolással nyernek, általában emelkedett fehérje- és fehérvérsejt-mennyiséget találnak normális cukorszint mellett, bár a betegek jelentős részénél a gerincfolyadék normális is lehet.
- A kezelés általában tüneti. A megbízhatóan kipróbált vírusellenes szerek csak néhány vírus ellen használhatók (pl. aciklovir a herpeszes agyvelőgyulladás ellen), és a herpes simplex agyvelőgyulladást kivéve a legtöbb fertőzés ellen korlátozott sikert érnek el. A nagyon rossz állapotban levő betegeknél a támogató kezelés például a géppel való lélegeztetés is ugyanilyen fontos. A betegség végkimenetele változó, gyakran teljesen gyógyul, de sokszor maradványtünetek is kialakulnak. Megelőzésében a kullancsok elleni védekezés játszik szerepet (riasztószerek, erdei dolgozóknál védőöltözet viselése), illetve a bőrbe fúródott kullancsok mielőbbi eltávolítása. Ezenfelül lehetőség van védőoltásra, amit a foglalkozásuk miatt veszélyeztetetteknek (erdészeti, mezőgazdasági stb. dolgozók) kötelező beadni, de azok számára is ajánlott a védőoltás, akik pl. sokat kirándulnak a szabadban, természetben.
Encephalitis lethargica
- Az Encephalitis lethargica az agyvelőgyulladás nem tipikus formája, amely 1917 és 1928 között járványos volt. Azóta csak pár esetről tudunk, bár az utóbbi években néhány betegnek nagyon hasonlóak voltak a tünetei. Ma úgy gondoljuk, a betegséget vagy baktérium okozza, vagy a fertőzést követő autoimmun válasz.
- Akut esetben a beteg félig öntudatos, szoborszerű állapotba kerül; nem mozog, nem beszél (akinetikus mutizmus). Ez akár évtizedekig is eltarthat. Oliver Sachs nyomán a Parkinson-kór kezelésére használt gyógyszerekkel a betegek feléleszthetők. A járvány túlélőit Sachs az 1960-as évek végén L-DOPA adásával gyógyította meg.
Limbikus agyvelőgyulladás
- Az esetek kis részében az agyvelőgyulladást okozó kórokozók elsősorban a limbikus rendszert (az agy alapi részén található struktúrák összessége, melyek az alapvető autonóm működésekért felelősek) támadják meg, ezt limbikus agyvelőgyulladásnak nevezik.
Lásd még: Mihez-mit Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Agyvelőgyulladás