Az őszi kikerics a kikericsfélék családjába tartozó, évelő gyógynövény.
Honos Közép-Európában, szubmediterrán vidékeken, hagymagumós évelő lágyszárú. Üde réteken különösen a Középhegységben, a Dunántúlon gyakori, nyirkosabb réteken és legelőkön sokszor nagy tömegben termő, augusztus-szeptemberben virító. Erősen mérgező növény.
Tartalmaz:→ 0,1-0,6% alkaloid (benzilizokinolin alkaloid autumnalin és protoalkaloid-típusú
származékai, colchicin, demecolcin)
Gyógyhatása(i): Sejtosztódást gátló (cytostaticum) (mitózisméreg, ploidszintet növelhet), a demecolcin köszvényes roham gátlására alkalmanként, de nagy adagban erősen toxikus, mindkét célra csak gyógyszerként, orvosi ellenőrzéssel használható.
Felhasználjuk:A növény érett magja (colchici semen) kolhicin nevű alkaloidot és sok zsírosolajat tartalmaz. Veszélyessége miatt (sejtosztódást gátló erős méreg) mára gyógyászati jelentősége csökkent, de heveny köszvényes rohamban ma is alkalmazzák. A kivonatból előállított kolhicint növénytermesztésben (sejtméret-növelő hatása miatt) tömegnövelőként ill. nemesítéshez (mutagén hatása miatt) fajtaváltozatok előállítására használják. Újabban kísérletek folynak a kolhicinnel, mint a rosszindulatú daganatok növekedését késleltető ill. teljesen meg is szüntető szerrel, ám hatásos adagjai általában a normál sejtszaporodást is megállítják, más komoly mellékhatások mellett.
Ellenjavallat: Népi gyógyászati célú alkalmazása nem javasolt. Mérgei a kolchicin és a demekolcin. Pár óra (2–5 óra) lappangás után lépnek fel a mérgezés tünetei (kezdetben égető érzés a szájban, nyelőcsőben, szomjúság, szájszárazság, hányinger, hasmenés, bélgörcsök, vizes és véres hasmenés).
Lásd még: A növényről Mit-mihez
