Más neve(i): egyiptomi balhafű vagy indiai balhafű
Az egyiptomi útifű, Iránban, Indiában, főleg Pakisztánból és Indiából importáljuk, őshonos egynyári, lágyszárú növény.
Tartalmaz:→ maghéjban 20-30% nyálka-heteropoliszaharid (pl. arabinoxilan, arabinogalactan,
rhamnogalacturonan), zsíros olaj, protein, kevés iridoid (aucubin)
Gyógyhatása(i): Az egyiptomi útifüvet mint enyhe mechanikus hashajtót, a székrekedés tüneti kezelésében ajánlják. A szervezetben nem szívódik fel a növényben található nyálkaanyag, amely elősegíti a széklet továbbítását és megfelelő összetételét. Egyéb hashajtókkal (például a szennával) együtt történő alkalmazása kerülendő, mivel az egyiptomi útifű önmagában is gyorsan ható és hatékony szer.
Felhasználjuk:'
Ellenjavallat: Hosszan tartó használata általában nem tanácsos. Orvosi utasítás nélkül tehát kerülni kell az egyiptomi útifű elhúzódó alkalmazását, főleg ismeretlen eredetű alhasi fájdalmaknál, bélelzáródásnál, nagy méretű székletrög vagy a bélrendszer és a vastagbél megbetegedésénél. Ezekben az esetekben ajánlott az élelmi rostokban gazdag táplálék és sok folyadék fogyasztása (főleg az idősebbeknél), a rendszeres mozgás és ügyelni kell a mindennapi székletürítésre.