Más neve(i): kövirózsának, házi kövirózsának, fali kövirózsának, kőrózsának, fülfűnek, fülbeeresztőfűnek, fülbefacsarófűnek, égdörgőfűnek és mennykővirágnak.
A fali kövirózsa a kőtörőfű-virágúak rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék családjába tartozó Dísz és gyógynövényfaj.
A fali kövirózsa előfordulási területe Európa déli hegységei; például a Pireneusok és a Balkán-félsziget nyugati része. Ez a varjúhájféle Albániában, Ausztriában, Franciaországban, Magyarországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban, valamint az egykori jugoszláv államokban őshonos.
Évelő növény, amelynek pozsgás levelei változatos méretűek; csúcsuk a fajtól függően tompa vagy hegyes; a színük zöld, kékes vagy pirosas. tőrózsában nőnek, és a tövük 4-10 centiméter széles. A növény 15, de virágzatával együtt akár 30 centiméter magasra nő meg.
A kövirózsa kétivarú, aktinomorf virágai vastag, pozsgás levelekkel vagy pikkelylevelekkel borított száron a kifejlett tőlevélrózsák közepéből emelkednek ki, és annak csúcsán, bogernyővirágzatban nyílnak a nyári hónapokban. Virágai fajonként más és más: többnyire fehér, sárga, rózsaszínű, piros, számtalan árnyalattal.
Az elvirágzott tőrózsák elpusztulnak, de az addigra legyökerezett sarjak tovább élnek és áttelelnek. Erre utal a Sempervivum nemzetség – és vele az alcsalád – neve is (semper = mindig, állandóan; vivum = élő, eleven).
Tartalmaz:→ A húsos levelek növényi savakat, nyálkaanyagokat, cseranyagokat, fenolkarbonsavakat, aminosavakat és C-vitamint tartalmaznak.
Gyógyhatása(i): A népi gyógyászatban elsősorban fülgyulladás enyhítésére alkalmazzák. A növény leveleiből kipréselték a nedvet és ezt csepegtették a fájó fülbe. Használják még lázcsillapításra, végtagfájdalom enyhítésére, baktérium- és vírusölő, valamint hűtő- és összehúzó hatása miatt hasmenést, illetve égési sérüléseket is kezelnek.
_1_(ex_Pyrenees).JPG)
Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez
