A jujuba Kelet-Ázsiában őshonos lombhullató fa, illetve ennek gyümölcse. Nemzetségének a típusfaja. Honos DK-Ázsiában, de a Földközi-tengertől Indiáig és Japánig sokfelé termesztik. Kisebb cserje vagy akár 8 m magas fa.
Tartalmaz:→ gyümölcsben 1-2% aszkorbinsav, galaktóz, fruktóz, glükóz, szaharóz, kb. 10% cserzőanyag, nyálka-poliszaharid, szerves savak, kumarin, flavonglikozidok, kb. 2% zsíros olaj, gyanta, magban szaponin jujubosid A és B
Gyógyhatása(i): A jujuba mikrobaellenes, gyulladásgátló és féregűző hatását már bizonyították, de ismeretes nyugtatóként és hatásos cukorbetegség esetén, valamint serkentő tulajdonsága megmutatkozik az immunrendszer működésének szabályozásában. A gyümölcsnek ezenfelül összehúzó hatása is van. A jujuba termése belsőleg fájdalomcsillapítóként ajánlott rekedtség és a garat gyulladásos megbetegedései, például torokgyulladás esetén. Köhögés és hörghurut kezelésében köptetőszerként használják. Nyálkahártya-összehúzó tulajdonsága miatt hatásos gyógyszer hasmenés kezelésére önmagában vagy a hasonló hatású szentjánoskenyérfa és az orvosi ziliz segítségével. gyümölcs expectorans, mucilaginosum, depurativum, tonicum, mag népgyógyászatban álmatlanság, legyengülés esetén.
Felhasználjuk:Hazájában, keleten szinte minden részét felhasználják. Kérge és levele a sok csersav miatt gyógyszernek és cserzőszernek alkalmas alapanyag. A Himalája északkeleti lejtőin selyemhernyót nevelnek rajta.
Ellenjavallat: A jujuba termését régóta fogyasztják, és mindeddig semmilyen mérgező hatása nem ismert.
Lásd még: A növényről Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
