Más neve(i): nadragulya vagy maszlagos nadragulya, álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszett fű, ördögfű.
A nadragulya Európában, Ázsia nyugati részén és Afrika északnyugati részein őshonos. Indiában, Pakisztánban, az Amerikai Egyesült Államokban és Brazíliában termesztik. Magyarországon főleg a Középhegységben gyakori, inkább bükkös vágásterületeken szaporodik el. Gyűjthető.
Gyógyhatása(i): Központi és perifériás idegrendszer szinapszisain az acetilkolin nevű neurotranszmittert gátló szer (atropin antikolinerg), vesén keresztül ürülő gyógyszer (neurotrop), görcsoldó (a simaizom görcsét oldja) (spasmolyticum), gyógyszerek hatóanyaga. Gyomorfekély (Ulcus ventriculi), savtúltengés (hyperaciditas), tüdőaszthma (asthma bronchiale), vese- és epekőkólika, görcsös menstruáció esetén fájdalomcsillapító. Központi idegrendszerre hat:nyugtatószer (sedativum), szívdobogásérzés, szívtáji szorításérzet, szorongás, fejfájás, nyugtalanság, álmatlanság, szédülésérzés, nedves és hideg kezek, vagy/és lábak (neurovegetativ dystoniában), krónikus fáradtság (neurastheniában), de túladagolása pszichomotoros nyugtalanságot, izgatottságot, hallucinációs élményeket okoz. Mellékhatása: szájszárazság, rekedtség, látási zavarok. A szemészetben szemcseppek formájában pupillatágító, lehetővé teszi a szem eredményesebb vizsgálatát.
Felhasználjuk: A virágzási ideje június-augusztus között van. Bogyói erősen mérgezők, gyermekeknél 3-4 darab elfogyasztása halálos lehet.
Ellenjavallat: Zöldhályog esetén vagy erre hajlamos idősebb betegeknél használata tilos.
Lásd még: A növényről Mit-mihez
