A salátaboglárka a boglárkafélék családjában a névadó boglárka nemzetség egyik faja. Honos Európában, Ny-Ázsiában, évelő (többéves) lágyszárú. Országszerte üde erdőkben, gyertyánostölgyesekben gyakori.
Tartalmaz:→ levélben kevés anemonin, kb. 2% triterpén-szaponin (aglikon hederagenin, oleanolsav), gyökérben tannin. Kevés protoanemonint, alkaloidokat, szaponinokat, cserzőanyagokat, sok C-vitamint tartalmaz.
Gyógyhatása(i): Virágzás előtt szedett fiatal leveleit (amelyek még nem tartalmazzák a bőrt és nyálkahártyát izgató protoanemonint) és virágait is salátának eszik. A népi gyógyászatban skorbut és krónikus bőrpanaszok ellen alkalmazták. A megvastagodott gyökerek nedve szemölcs ellen használható. vizelethajtó (diureticum), gyökérnedv népgyógyászatban aranyérre.
Lásd még: Mit-mihez
