Drog Aconiti tuber et radix, Aconiti folium, Aconiti herba,
Más neve(i): kék sisakvirág, havasi sisakvirág, katika-sisakvirág, akonit, farkasfű,
A sisakvirág, ismert még mint a „mérgek királynője” a boglárkafélék rendjébe tartozó, lágy szárú fajokat magába foglaló nemzetség faja.A fő faj honos Közép- és É-Európában (hegyvidékeken, az Alpokban, Kárpátokban, Norvégiában, Svédországban), továbbá Szibériában, a Himaláján és É-Amerikában.
Fő elterjedési területük az északi félteke, és egybeesik a poszméhek elterjedési területével, mivel a speciális virágot csak ezek a fajok képesek beporozni. Főleg magashegységekben fordulnak elő.
Magyarországon négy faja él, mind a négy védettséget élvez.
Tartalmaz:→ 0,3-1,5% sisakvirág-alkaloidok (a gumókban 0,5%-ot is elérhet), fő alkaloid az aconitin, mellette diészterei, aconinok fordulnak elő. Igen erősen mérgezőek. Phyllocladen diterpén is jellemző
Gyógyhatása(i): aconitin néhány mg-ban is halált okoz, a bőrre vagy a nyálkahártyára kerülve is felszívódik. A Tinctura Aconiti orvosi ellenőrzéssel használható arcidegzsába (trigeminus neuralgia) esetében.
Felhasználjuk:Régebben gyakran árusították a gumószerű gyökereket gyógyszertárakban, erre utalt a „patika répája” elnevezés. Ez az elnevezés egy sajtóhiba révén „Katika répája” formára torzulva terjedt el. A havasi sisakvirágot ma is több forrás Katika-sisakvirág néven említi. A többi sisakvirág fajjal együtt homeopathiában is felhasználják.
Ellenjavallat: Mérgező hatása: izgató, égető, viszkető, bizsergő érzést okoz a bőrön, majd az idegvégződéseket bénítja. A szájban, a torokban és a nyelven égető érzést okoz. 2–6 óra elteltével hányinger, nyálfolyás, erős hányás, általános bénulás, súlyos fájdalmak következnek be. A halál a 8. óra után áll be, fájdalmas (kólikás) hasmenés, nyakizom paralízis, szívritmuszavar következtében.
Lásd még: Mérgező növények Védett növények
