Gyógynövény/Gyógyhatása/Sz/Szamárbogáncs

A lap mérete: 1487 bájt

Növények gyógyhatása

Szamárbogáncs

LatinGyógynövényGyógynövények listájaGyógynövények hatóanyagaiGyógynövények gyűjtéseGyógynövény‐gyógyszer interakciókGyógynövények Interakciós hatásaiGyógynövények felhasználásaGyógynövények adagolásaNövények gyógyhatásaGyógygombákTerápiákBetegségekGyógyteákIllóolajokZsíros olajokMihez-mitTanácsok

Szamárbogáncs


Szamárbogáncs
(Onopordum acanthium, Syn: -)
Drog Acanthii herba ~ Onopordi acanthii herba,
Más neve(i): -


A Szamárbogáncs az őszirózsafélék családjának bogáncsformák alcsaládjába tartozó kórószerű tüskés gyomnövényfaj.

Honos Európában, Ázsia mérsékelt égövi részein, Indiai-szubkontinensen. Kétéves, nagy termetű (akár 2 m magas), szúrós lágyszárú. Parlagok, útszélek, legelők gyomtársulásaiban gyakori.


Tartalmaz:→ levélben szeszkviterpén-lakton onopordopicrin, flavonoid- és kumarin-glikozidok, 3-4% cserzőanyag, stachydrin, gyökérben különösen sokféle poliin, termésben kb. 25% zsíros olaj
Gyógyhatása(i): máj- és szívgyógyszer, gyomorerősítő,


Felhasználjuk:A fészek főzve articsóka módjára elkészítve ehető, kiváló mézelő, magjából étolajat ütnek. A homeopátia is felhasználja.
Ellenjavallat: -


Lásd még: A növényről Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Szamárbogáncs


A Wikimédia Commons tartalmaz Szamárbogáncs témájú médiaállományokat.