Alapfogalmak szerkesztés

Céltárgy szerkesztés

Céltárgyaknak nevezzük azokat a dolgokat, amelyek a határozó segítségével azonosíthatók. Egy madárhatározó célja például az, hogy azonosíthassuk a segítségével a madárfajokat. Látszólag tehát a madárfajok a céltárgyak. Ez általában igaz is, azonban olykor előfordul, hogy egy faj egyedei lényegesen különböznek azokban a külső bélyegekben, amelyeket az azonosításhoz használunk (ezeket a külső bélyegeket nevezzük tulajdonságoknak). Ilyen különbség lehet például az egyes madárfajok esetében az ivari dimorfizmus, vagyis az a jelenség, hogy a fajok hím és tojó egyedei különböző megjelenésűek. Ez a jelenség az élőlények sok más csoportjában is előfordul, például a kétlaki növények esetében. Az ivari kétalakúságot tehát a határozó szerkesztésekor érdemes figyelembe venni, vagyis egy madárhatározóban külön céltárgy lapot létrehozni például a hím és a tojó erdei pinty részére. A határozó szerkesztőjén múlik, hogy hány ilyen megjelenési formát vesz figyelembe. Növények esetében külön céltárgyként lehet létrehozni a különböző életszakaszban lévő egyedeket (szikleveles kor, első év, generatív szakasz), az éven belüli fejlődési fázisokat (tőrózsás állapot, virágzó állapot, illetve lombtalan, vagy lombos állapot, stb.). A könyv formátumú határozók általában csak bizonyos megjelenési formájú céltárgyak meghatározását teszik lehetővé, növényhatározó esetén például a virágzó állapotú egyedekét.

Tulajdonság szerkesztés

A tulajdonságok háromféle formában jelennek meg egy határozóban. Először definiáljuk őket a Határozó neve/Tulajdonságok lap allapjaiként és minden tulajdonsághoz megadjuk azt az értékkészletet, amelyeket majd a céltárgyakhoz rendelünk. Minden Határozó neve/Tulajdonságok/Tulajdonság neve lap rendelkezik egy Megengedett értékek nevű allappal és ennek a lapnak az allapjaiként vannak létrehozva az egyes megengedett értékek (lásd: tulajdonságérték). A tulajdonságok másodszor akkor jelennek meg amikor az egyes céltárgyakhoz rendeljük azokat tulajdonság-érték párokként. A tulajdonságot a Határozó neve/Tulajdonságok lap allapjai közül választjuk, az értéket pedig az ehhez a tulajdonsághoz rendelt lehetséges értékek közül. A harmadik megjelenés a Határozó neve/Határozó lapon és annak allapjain történik, ez az a felület, amit az olvasó a céltárgyak azonosítására használ.

A tulajdonságok definiálásakor úgy kell azokat kiválasztani, hogy majd minden céltárggyal kapcsolatban értelmezhetők legyenek. Ha egy tulajdonság csak a céltárgyak felére értelmezhető, akkor valószínüleg másik határozót kell létrehoznunk. Az egyik határozót lényegében az abban felhasználható tulajdonságok különböztetik meg egy másiktól.

Tulajdonságérték szerkesztés

Minden tulajdonsághoz tartozik egy megengedett tulajdonságérték készlet, melyet a Határozó neve/Tulajdonságok/Tulajdonság neve/Megengedett értékek lap allapjaiként kell létrehozni a {{Határozók/Tulajdonságérték}}(?) sablon segítségével. A határozók sablonjai minden szükséges lépés megtételéhez segítséget nyújtanak, illetve figyelmeztető üzeneteket jelenítenek meg, ha egy céltárgy tulajdonságához nem megengedett értéket rendelünk hozzá.

Alhatározó szerkesztés

Az alhatározó egy speciális céltárgy, ahhoz hasonlóan rendelkezik tulajdonság-érték párokkal és szerepel a Határozó neve/Határozó lap allapjainak találati listáiban. Ha körvonalazódni látszik, hogy a határozónk céltárgyainak létezik olyan alhalmaza, melyben bizonyos tulajdonságok mindig ugyanazokat az értékeket veszik fel és vannak olyan tulajdonságok, melyek csak ebben az alcsoportban értelmezettek, akkor érdemes alhatározót létrehozni. Egy általános növényhatározóban például azt tapasztalhatjuk, hogy a Levélerezet:Párhuzamos, a Szirmok színe:6 és a Virág szimmetriája:Kétoldali tulajdonság-érték párok bukkannak fel minden olyan céltárgy esetén, melyek az orchideafélék családjába tartoznak, ugyanakkor a Mézajak formája tulajdonság csak ebben a csoportban értelmezhető. Hozzunk létre egy új határozót az orchideafélék számára, amelyben definiáljuk a Mézajak formája tulajdonságot, de kihagyjuk belőle a Szirmok száma, a Levélerezet és a Virág szimmetriája tulajdonságokat. Az előbbi csak ebben a csoportban értelmezett, az utóbbi három viszont minden ebbe a csoportba tartozó egyed (orchidea faj) esetén ugyanolyan értékű, vagyis felesleges. Az új orchideahatározó beilleszthető az általános növényhatározóba oly módon, hogy az utóbbiban létrehozzuk a Határozó neve/Alhatározók/Orchideafélék lapot a következő tartalommal:

{{Határozók/Alhatározó
|határozó = Orchideahatározó
|tulajdonságok =
{{Határozók/Céltárgy/Tulajdonság|Szirmok száma|6}}
{{Határozók/Céltárgy/Tulajdonság|Levélerezet|Párhuzamos}}
{{Határozók/Céltárgy/Tulajdonság|Virág szimmetriája|Kétoldali}}
}}

Ha így járunk el, akkor az általános növényhatározóban, a Határozó neve/Határozó lap valamelyik allapján (például a Határozó neve/Határozó/Szirmok száma:6/Levélerezet:Párhuzamos/Virág szimmetriája:Kétoldali lapon) nem egy több száz orchidea fajt tartalmazó találati listát kapunk, hanem csupán egyetlen hivatkozást a Határozó neve/Alhatározók/Orchideafélék lapra, amin keresztül eljutunk egy másik, az előzőtől különböző, csak az orchideafélékre jellemző tulajdonságokat tartalmazó orchideahatározóba.

A határozók ilyen hierarchikus rendszerét érdemes alulról kezdve felépíteni, vagyis a kisebb egyedszámú, speciális tulajdonságokat tartalmazó határozókból utólag összeépíteni a nagyobb, általánosabb határozókat.

A határozó szerkesztője és felhasználói szerkesztés

A Wikimedia Alapítvány projektjeiben nincs éles különbség a regisztrált felhasználók és a névtelen látogatók között, mindkét csoport szabadon szerkesztheti az ezen projektekhez tartozó lapok tartalmát. Ilyen projekt a Wikikönyvek is. Elvileg azonban mégis van különbség a szerkesztők (általában regisztrált felhasználók) és az olvasók (általában névtelen látogatók) között. Az előbbiek állítják elő az utóbbiak által felhasznált tartalmakat. Ilyen tartalom a határozók wikikönyv eszközeinek segítségéval előállított bármely határozó is. Bárki, aki úgy érzi, elég jól ért egy szakterülethez, létrehozhat egy határozót. Ez nem feltétlenül egy személy, lehet egy csoport is. Ez a személy, vagy csoport általában regisztrált felhasználó (vagy felhasználók csoportja). A határozó szerkesztője létrehozza, majd céltárgyakkal, tulajdonságokkal és tulajdonságértékekkel tölti meg a határozót, vagyis szerkeszti a Határozó neve/Tulajdonságok és Határozó neve/Céltárgyak lapokat és azok allapjait, valamint szerkeszti a Határozó neve/Határozó lapot és annak allapjait. A határozó felhasználója csak a Határozó neve/Határozó lappal és annak allapjaival foglalkozik és azokat sem szerkeszti, csak használja. A két szerep persze nem válik el élesen egymástól. A tapasztaltabb szerkesztők a határozók wikikönyvhöz tartozó sablonok és allapok szerkesztésével az összes határozó viselkedését befolyásolhatják.

Határozó építése szerkesztés

Új határozó létrehozása szerkesztés

Egy -határozó tagra végződő című lapot kell létrehozni a fő névtérben a következő tartalommal:

{{Határozók/Új határozó}}

A {{Határozók/Új határozó}}(?) sablon valójában egy varázsló, amelyik végigvezet bennünket az új határozó allapjainak létrehozásán. Ez az allap hierarchia kötött, mivel a határozók sablonjai csak egy kötött allap hierarchiával együtt biztosíthatják egy határozó működőképességét.

Beállítások szerkesztés

Minden határozó rendelkezik egy Határozó neve/Beállítások nevű allappal, amelyik megjeleníti a következő allapokat:

  • Határozó neve/Beállítások/Szín
  • Határozó neve/Beállítások/Logó
  • Határozó neve/Beállítások/Céltárgyak neve/Egyes szám
  • Határozó neve/Beállítások/Céltárgyak neve/Többes szám

A szín a minden határozóban egységesen megjelenő dobozok címsorának színe, a logó ugyanezen címsorok bal szélén megjelenített logó. A szín és a logó minden határozóban különböző, ugyanakkor a határozók megjelenése mégis egységes. A céltárgyak neve a növényhatározóban "növény", többes számban "növények", a madárhatározóban "madár", többes számban "madarak". Ezeket a neveket a határozók sablonjai több helyen is felhasználják például az utóbbi, többes számú alakot a Határozó neve/Céltárgyak lap címében a "Céltárgyak" helyett.

Céltárgyak hozzáadása szerkesztés

Céltárgyakat a Határozó nava/Céltárgyak lap allapjaiként hozunk létre. A "Céltárgyak" tag helyére a Határozó neve/Beállítások/Céltárgyak neve/Többes szám lap tartalma lesz beillesztve. Növényhatározó esetén, ha a Határozó neve/Beállítások/Céltárgyak neve/Többes szám lap tartalma "Növények", akkor a Határozó neve/Növények lap allapjaiként lesznek létrehozva a meghatározható növények. A Határozó neve/Növények lapon megjelenik egy beviteli mező, melyben meg kell adni az új céltárgy nevét, majd a Létrehozás gombra kattintva és a szerkesztőablakban megjelenő sablont kitöltve létrehozható az új céltárgy. A határozók sablonjai minden további szükséges lépés megtételét segítik.

Tulajdonságok hozzáadása a határozóhoz szerkesztés

Tulajdonságokat a Határozó neve/Tulajdonságok lapon található beviteli mező segítségével lehet definiálni. A határozók sablonjai minden szükséges lépés végrehajtását segítik. Minden hozzáadott tulajdonsághoz létre kell hozni egy új kategóriát, egy Megengedett értékek allapot és ennek a lapnak az allapjaiként a megengedett értékeket.

Tulajdonságok hozzáadása a céltárgyakhoz szerkesztés

Miután definiáltunk egy tulajdonságot és az ahhoz tartozó megengedett értékeket, hozzárendeljük ezeket a tulajdonságokat és az egyik értéket a céltárgyakhoz. A Határozó neve/Céltárgyak/Céltárgy neve/Tulajdonságok/ lap forrása így néz ki:

{{Határozók/Céltárgy/Tulajdonságok
|tulajdonságok = 
{{Határozók/Céltárgy/Tulajdonság|Tulajdonság1|Érték1.2}}
{{Határozók/Céltárgy/Tulajdonság|Tulajdonság2|Érték2.3}}
...
}}

A {{Határozók/Céltárgy/Tulajdonságok}}(?) sablon tulajdonságok nevű paramétere egy {{Határozók/Céltárgy/Tulajdonság}}(?) sablonhívásokból álló lista, íly módon jelentjük ki egy céltárgyról, hogy valamely tulajdonságának értéke ez és ez. A fenti kód automatikusan elhelyezi a céltárgy lapját a Határozó neve/Tulajdonság1:Érték1.2 illetve a Határozó neve/Tulajdonság2:Érték2.3 kategóriákban.

Alhatározók hozzáadása szerkesztés

Új alhatározót a Határozó neve/Alhatározók lap allapjaként, a {{Határozók/Alhatározó}}(?) sablon segítségével adhatunk hozzá a határozóhoz.

Határozókulcs szerkesztése szerkesztés

A határozókulcs a Határozó neve/Határozó lapon kezdődik és valójában egy olyan allap-fa, amelynek több törzse is lehet. Az elektronikus formátumú határozókkal szemben támasztott egyik elvárás az, hogy ne legyen kötött a kiválasztandó tulajdonságok sorrendje. Egy határozók alapú határozó wikikönyv lehet kötött tulajdonság sorrendű (egy törzsű allap-fa) és lehet kötetlen (több törzsű allap-fa, vagyis allap-bokor).

Kötött tulajdonság sorrend szerkesztés

Példa egy kötött sorrendű határozóra:

Ha a határozónkban a Tulajdonság1, Tulajdonság2 és Tulajdonság3 tulajdonságokat definiáltuk Érték1.1, Érték1.2, Érték1.3, Érték2.1, Érték2.2, Érték2.3 stb. értékekkel, akkor a határozó kezdőlapjának (Határozó neve/Határozó) forrása így néz ki:

{{Határozók/Határozó
|tulajdonságok = 
{{Határozók/Határozó/Tulajdonság|Tulajdonság1}}
}}

Ez a kód felkínálja a felhasználónak a Tulajdonság1 tulajdonsághoz definiált összes megengedett értéket és egy hivatkozást minden értékhez. A jelen példában ezek a hivatkozások a következők:

  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság1:Érték1.1
  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság1:Érték1.2
  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság1:Érték1.3

Ha a fenti lapok még nem léteznek, akkor a keletkező linkek piros színűek és a határozó szerkesztője ezekre kattintva létrehozza a következő tulajdonságra rákérdező határozó lapot az előző allapjaként. Például a Határozó neve/Határozó/Tulajdonság1:Érték1.1 lap forrásába a következőt írja:

{{Határozók/Határozó|tulajdonságok={{Határozók/Határozó/Tulajdonság|Tulajdonság2}}}}

Ez a kód szintén hivatkozásokat hoz létre, annyit, ahány megengedett értéket definiáltunk a Tulajdonság2 tulajdonsághoz:

  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság1:Érték1.1/Tulajdonság2:Érték2.1
  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság1:Érték1.1/Tulajdonság2:Érték2.2
  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság1:Érték1.1/Tulajdonság2:Érték2.3

Látható, hogy íly módon a tulajdonságok egy kötött sorrendjét használtuk. A felhasználónak először a Tulajdonság1 illeszkedő értékét kell kiválasztani, majd a Tulajdonság2-ét és így tovább. Az első határozó lap (Határozó neve/Határozó) kivételével minden további határozó allapon megjelenik egy találatokat tartalmazó doboz, amelyikben azok a céltárgyak vannak felsorolva, amelyek benne vannak a Határozó neve/Tulajdonság1:Érték1.1 ÉS Határozó neve/Tulajdonság2:Érték2.1 stb. kategóriákban. A határozó szerkesztőjének addig kell folytatni az újabb lépcsők hozzáadását, amíg nem szűkül le egy céltárgyra a találati lista. A határozókulcs szerkesztője saját tetszése szint alakíthatja ki a tulajdonságok sorrendjét, de egy felhasználó számára ez a sorrend mégis kötött.

Kötetlen tulajdonság sorrend szerkesztés

A szerkesztő lehetővé teheti a felhasználók számára a tetszőleges tulajdonság sorrendet, ha a Határozó neve/Határozó lapon nem csak egy, hanem az összes definiált tulajdonságot szerepelteti:

{{Határozók/Határozó
|tulajdonságok = 
{{Határozók/Határozó/Tulajdonság|Tulajdonság1}}
{{Határozók/Határozó/Tulajdonság|Tulajdonság2}}
{{Határozók/Határozó/Tulajdonság|Tulajdonság3}}
}}

A fenti kód hivatkozásokat hoz létre az összes tulajdonság összes lehetséges értékéhez:

  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság1:Érték1.1
  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság1:Érték1.2
  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság1:Érték1.3
  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság2:Érték2.1
  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság2:Érték2.2
  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság2:Érték2.3
  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság3:Érték3.1
  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság3:Érték3.2
  • Határozó neve/Határozó/Tulajdonság3:Érték3.3

A fenti lapok forrásában hasonló kódot kell használni, mint a Határozó neve/Határozó lapon, de csak a maradék tulajdonságokat kell szerepeltetni. A Határozó neve/Határozó/Tulajdonság1:Érték1.1, Határozó neve/Határozó/Tulajdonság1:Érték1.2 és Határozó neve/Határozó/Tulajdonság1:Érték1.3 lapokon például a következőt:

{{Határozók/Határozó
|tulajdonságok = 
{{Határozók/Határozó/Tulajdonság|Tulajdonság2}}
{{Határozók/Határozó/Tulajdonság|Tulajdonság3}}
}}

A kötött tulajdonság sorrendű megoldáshoz hasonlóan itt is olyan allap láncokat kapunk, amelyeknek címei hordozzák azokat a tulajdonság-érték párokat, amik egy céltárgyra igazak.