Névváltozatok:

Artemisia: fekete üröm, Cáriai királyné, a' ki mausoleus férjének olly jeles Koporsót épitttetett, a' melly a' hét Világ tsudái' kö́zzé ſzámláltatott (Pápai/Bod 63.), Adonium: Iſten-fája forma fǘ (Pápai/Bod 21.)


Rövidítések:

Az üröm (Artemisia)

Az istenfa (Artemisia arboratum; ebruta, istenfű, Isten fája, abrutüröm, seprőruta, istenfácska) az ürömmel azonos növénycsaládba tartozik. Kicsi sárga virágai, kicsi keskeny zöldes-szürkés levelei vannak. Kámforszerű illata miatt légfrissítőnek használták. A rómaiak szerint a férfiakat védi az impotenciától. Sárga színű festékét gyapjúfestésrte, leveleit molyirtóként használták. A bírák istenfa-virágokat vittek magukkal, hogy védekezzenek az elítéltek fertőző kórjaival szemben. A templomba járók arra használták, hogy segítsen ébren maradni a hosszú ceremónia alatt. Felhasználták az abszint előállításához is. Pápai Páriz Ferenc szótára szerint a bor ízesítésére is használták.

Az Adonium az ókori görög Ἄδωνις ‎(Ádōnis) név származéka. Növénykénti előfordulása az id. Plinius Naturalis historia című művének félreértésével keletkezett. Az Adonisz-ünnepeken (Adonisz halálának és meggyászolásának emlékezete, Aphrodité szerelmét, Adóniszt vadászaton vadkan tépte szét) használt Szapphói strófa záró sorának neve Adoniszi sor volt. A legenda szerint Adonisz (az istennők csapodár csábítójának) kertjében a növények a nap hőjének hatására gyorsan elhervadnak. Innen volt a görög mondás: "Meddőbb, mint Adonisz kertje", ami a rövididejűség, a szezonon kívüliség szinonímája lett. Több növénnyel is megpróbálták azonosítani, talán a héricsnek (Adonis) felel meg. Az istenfa egyik változata is lehet, melynek sárga vagy vörös virága Adonisz vérére utal.