Heraldikai lexikon/Aga
H E R A L D I K A – Aga
Az aga tatár eredetű török szó az aka-ból (mongol aha, mandzsu age 'báty', megszólításban »úr«, agu, szintén megszólításban »mester, úr«).Eredeti jelentése báty volt, majd idősebb személyt és általában urat jelentett. A másodosztályú udvari tisztviselők és az alacsonyabb rangú török tisztek címe volt, míg az efendi elsősorban ugyanezen tisztségek közigazgatási megfelelője. Az udvari agák egyrészt a külső udvari szervezethez vagy a szerájhoz tartoztak, másrészt a belső udvari szervezethez, avagy háremhez. A szeráj felügyelője a kapu agasi volt, akit udvari stílusban babi seádet agasi, azaz a kapu [agája], tehát a boldogság kapujának neveztek, a fehér kasztráltak ura, a főudvarmester, akinek felügyelete alá tartozottt a chásszoda basi, egy külön kamara vezetője nagyszámú hivatalnokkal, a chandazar basi, a kincstár legfőbb őre, a kilardzsij basi, a legfőbb pinceőr, a csamsir basi, a mosoda felügyelője stb. A hárem felügyelője a kizlar agasi volt, azaz a leányok [agája], avagy a bábi szeádet agasi, aki a boldogság házának [agája], az összes fekete kasztráltak ura. Felügyelete alá tartozott a válide agasi, a szultán anyjának [agája], a sehzádeler agasi, a hercegek nevelője, a chazudár agasi, a háremi kincsek őre, a böjük oda agasi, a leányok nagytermének felűgyelője, küčük oda agasi, a leányok kistermének felűgyelője.
A hadseregben az agai cím korábban az egyes hadtestek tábornokait illette meg. Ezek közül a legfontosabbak a janicsár agák (jenicseri agasi), a dzsebedzsi agasi (basa), a fegyvermester, a topodzsu agasi (basa), tüzérség parancsnoka és a lovasság egyes alakulatainak agái. A 19. század végén a szolga urát ágának, uramnak szólította, akárcsak a kérvényező a felsőbb hatóságot (agam: agámm, efendim: uram, szultánim: uralkodóm). Egyébként az aga szó a kasztráltak címe volt.