Heraldikai lexikon/Belügyminisztérium

A kiegyezés, majd Trianon után a belügyminisztérium vette át a nemesi ügyek, közte a címerekkel kapcsolatos intézkedések kezelését. Az állami anyakönyvezés 1895. évi bevezetésekor a miniszteri rendelet értelmében a főnemesi rangot minden esetben, a nemsséget pedig kérés alapján fel kellett jegyezni az anyakönyvekben is. A magyar királyi belügyminiszter 1923. évi 41.200. számú körrendelete alapján ettől az évtől a bejelentett nemesi vagy főnemesi rangot már hivatalos bizonyítvánnyal is igazolni kellett. A nemesség és címerhasználat jogosságáról legfelső nemesi hatóságként a Magyar Királyi Belügyminisztérium döntött. Az eljárás során a belügyminiszter részére az Országos Levéltár adott szakvéleményt. 1934-ben a kérelmezőnek minden egyes családtagja után 10 pengő eljárási dírat kellett fizetnie. A belügyminiszter által 1867 és 1937 között igazolt nemesek listáját Gerő József, országos levéltári főtiszt állította össze. Könyve előszavában részletesen ismertette az eljárás menetét. Az igazolásban szerepelt a kérdéses személy neve, előneve (ha volt neki ilyen), születési helye és ideje, foglalkozása (ha ismert volt), és a belügyminisztériumi ügyirat száma. A miniszteri igazolások gyakran tartalmaznak címert is, illetve magának a címernek az igazolására vonatkoznak. Az iratok többsége a második világháborúban megsemmisült, de fennmaradt a Gerő által az ügyviteli iratok alapján kidolgozott genealógiai táblák egy része. (MNL-OL A 131. 17-19. doboz) (Kollega Geneal. II. 53.)

Gachal-Eölvedy József festőművész nemességigazolása, Széll József, magyar királyi belügyminiszter, Budapest, 1938. 5. 4.
A Fekete család címerének igazolása a belügyminisztárium által 1926-ban

A Belügymimisztérium (egyes) jogkörei a kiegyezés után:

Elnöki osztály.

(Ügyköre: a belügyministerium és az országos levéltár tiszti és szolga-személyzetének, a főispánok és főispáni titkároknak személyes ügyei. — Irodai igazgatósági teendők ellátása. — Belügyi költségvetés, zárszámadás és ezekkel kapcsolatos ügyek (érintkezése a számvevőszékkel, az országos törvénytár és rendeletek tárának szerkesztési és kiadási ügyei), hivatalos táviratok, katonai előfogati dijpótlékok. — Kitüntetések (kamarási méltóságok, új nemesség). — A belügyministeriumot érdeklő országgyűlési interpellatiok és ministertanácsi határozatok nyilvántartása. — Az országgyűlés eloszlatása után, ennek tiszti személyzete és a pénztár feletti felügyelet. — Udvari hivatalokkali érintkezés. — Belügyminiszteri államépületek feletti felügyelet. — Fordítási ügyek. — Feloszlatott államhatóságok személyzetének ellátási ügyei. — Jövedelmi adófelszámlási bizottságok elnökeinek ügyei.)

I. főosztály.
1. ügyosztály.
(Közjogi.)

Ügyköre: országgyűlés ügyei. (Országgyül., egybehivása, királyi meghívók szétküldése, az orsz. képviselő választásokról szóló törvények végrehajtása feletti felügyelet.) — A belügyminisztérium által kibocsátandó miniszteri szabályrendeletek, vagy a hatóságok által jóváhagyás végett felterjesztett és az illető osztály által elintézésre előkészített szabályrendelet tervezetek felülvizsgálása. — Belügyi törvényjavaslatok végleges szövegezése. — Állami czímerek használatára és vármegyei czímerekre vonatkozó kérdések. Országos határrendezési ügyek. — A volt I. és II. román határőrv. ezr., birtokviszonyai s a visszaháramlott székelyjavak iránti tárgyalások. — A nemzeti egyenjogúságról szóló 1668. évi XLIV, t. cz. kifolyólag felmerülő kérdések elintézése. — Régi grófi, bárói méltóságok és nemesek iránti kérdések, nemesek névváltozása. Honosítási és kivándorlási ügyek, állampolgársági bizonyítványok kiállítása. — Országos levéltárak. — Hitelesítési ügyek. — Statistikai népszámlálási ügyek. [1]