Benkő József (1740-1814), református lekész, történetíró, természettudós, flórakutató.

Tanulmányait a nagyenyedi református kollégiumban végezte. 1767-ben Középajtán apja után református lelkész lett. Itt botanikus kertet létesített. 1776-tól Jénában, Göttingenben és németalföldi egyetemeken tanult. Hazatérve Nagyszebenben lett lelkész. 1790-től az enyedi főiskolán a természetrajz, földrajz és a német nyelv professzora volt. Megszervezte a kollégium természettudományi múzeumát. 1793-1800 között szerkesztette az Esztendőnként kiadott Parnassusi időtöltés (I-VII.) című ismeretterjesztő sorozatot. Fordította és kiadta Abraham Werner, A köveknek és érczeknek külső megismertető jegyeikről (Göttingen, 1782; Kolozsvár, 1782) című művét. A magyar ásványtani szaknyelv megteremtésében fontos a Magyar minearológia (Kolozsvár, 1786) is. A magyar nyelvű természettudományos oktatást szolgálta a Magyar geografia (Kolozsvár 1801-1802). Bejárta Erdély nagy részét. Flora Trassilvanica címmel összefoglaló botanikai művet írt, mely kéziratban maradt és később elkallódott. Elsőként ismertette Linné taxonómiai rendszerét magyarul és először jelölte a növényeket kettős névvel. Kéziratban maradt egy munkája az erdélyi római feliratokról és több német és francia fordítása. Számos történeti munkája és forrásgyűjtése van kéziratban. Kiadatlan maradt naplója is. Ő adta ki először Bethlen Farkas Históriáját (Nagyszeben 1782-1793). Transsilvania című műve a legjobb Erdélyt ismertető művek közé tartozik.

http://vmek.oszk.hu/07100/07139/html/0009/0012-353.html

http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/b/b01573.htm


Trassilvania, sive Magnus Transsilvaniae Principatus (Bécs I-II. 1777-78)

I.

II. II. II. II.

Imago inclytae in Transsilvania nationis siculicae historico-politica. (Kolozsvár 1791) 17911837

Dietae sive rectius comitia Transsilvanica. (Nagyszeben-Kolozsvár 1791)

Milkovia sive antiqui episcopatus Milkoviensis... (Bécs I-II. 1781) I. II.

Mikó Imre: Benkő József élete és munkássága. Pest 1867

Magyar életrajzi lexikon. I.

Új magyar irodalmi lexikon. I. 195.