Heraldikai lexikon/Bicsérdy János

Bicsérdy János (1850 e.-1904 e.), festő, grafikus, miniatúrafestő. 1850-1899 között működött. Szekszárdon, majd Pesten élt, 1873-ban a zentai polgári iskolában rajztanár, melyet 1876-ban gimnáziumi rangra emeltek, s mivel nem rendelkezett rajztanári képzettséggel, tovább nem alkalmazták. Ezután a fogarasi állami polgári és kereskedelmi iskola rajztanára volt. Portrékat és tájképeket is készített. 1860 körül képeslapokhoz készített illusztrációkat. A Vasárnapi Ujságban is megjelentek rajzai. 1871-ben született legidősebb fia, Bicsérdy Béla, a vegetariánus mozgalom egyik megteremtője Magyarországon. Másik fia az 1892-ben született Lajos, aki később festőművész lett. Az Archaeologiai Bizottság 1871-es ülése elhatározta, hogy Bicsérdy Jánost megbízza a gersei Pethő család 1572-ből való címerses levelén látható címer lemásolásával. Ennek a műnek az őrzési helye ma ismeretlen. A munkájával annyira meg voltak elégedve, hogy az Archaeologiai Bizottság őt bízta meg, hogy 1876-ban Bécsben készítse el a Képes krónika másolatát, mely ma Bicsérdy-kódexként ismert. Ezen a munkán megszakításokkal négy évig dolgozott, miközben a tanítást is folytatta. Ez a másolat ma a Nemzeti Galériában található. Greguss Jánossal együtt ő rajzolta a képeket Orbán Balázs, Székelyföld leírása (Pest, I-VI. 1868-1873) című művéhez. Precíz dokumentátornak tartották, ezért az Archaeologiai Értesítő számára számos pecsétről és másféle tárgyról készített másolatot. 1896 után nyoma vész.

Irodalom

Műv. Lexikon. 1965. I. 232.

Lyka: Romantika 1982. 58. 127.

Wehli Tünde: A Képes Krónika 19. századi másolata: a Bicsérdy-kódex. Ars Hungarica. 2005/2. 363-382. [1] [2]