Bozó Gyula, éremművész.

Bozó Gyula 80 éves, önarckép

Szeged, 1913. április 6. -2004. 2. 11.

Díszlettervezõ, jelmeztervezõ. 1932 - 1936 között az Iparmûvészeti Iskolában Leszkovszky Györgytõl és Haranghy Jenõtõl díszítõfestést, Kaesz Gyulától és Weichinger Károlytól belsõépítészeti tervezést tanult. 1941-ben rajztanári oklevelet szerzett. Rövid ideig pedagógus volt, majd 1945 - 1949 között a Szegedi Nemzeti Színház, 1949-tõl A Magyar Néphadsereg Színházának tagja volt. Dolgozott más budapesti, valamint a debreceni Csokonai Vitéz Mihály, a kecskeméti Katona József, az egri Gárdonyi Géza, a szolnoki Szigligeti és a békés megyei Jókai Színháznak is. A színpadi naturalizmustól eltávolodó, festõi-rajzos erényeket felmutató tervezõ volt. Sokoldalú mûvész, kisplasztikái, színes üvegablakai is figyelemre méltóak, de igazán maradandót az éremmûvészet területén alkotott: az utóbbi évtized szinte minden jelentõs eseményét, nevezetesebb évfordulóit megjelenítette vert kivitelû ezüst- és bronz emlékérmein.

Mesterei: Leszkovszky György, Haranghy Jenõ, Kaesz Gyula, Weichinger Károly.

Fontosabb tervezései: Bartók Béla: A csodálatos mandarin; Goethe: Faust; Shakespeare: Szentivánéji álom; Duras: Gát a Csendes-óceánon; Delaney: Egy csepp méz; De Filippo: Az én családom.

Egyéni kiállítások:

  • 1992: Egyházi és világi érmék 1988-1992, Gellért Szálló, Budapest - Esztergom
  • 1993: Helyõrségi Klub, Tata; Életmû-kiállítás, Fekete Ház, Szeged
  • 1998: Móra Ferenc Múzeum, Szeged

Köztéri mûvei:

  • Mindszenty József-dombormû (bronz, 1992, Rétság, Laktanya)
  • Horthy Miklós-dombormû (bronz, 1993, Kenderes, Horthy család kriptája)
  • Antall József-dombormû (bronz, 1993, Budapest, MDF-székház)
  • a Gellért Szálló fõlépcsõházának színes üvegablakai (Budapest).

forrás: Magyar Színházmûvészeti Lexikon, hik

Irodalom szerkesztés

Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. 42. -- arckép