Heraldikai lexikon/Csapórács

Névváltozatok: rács, bukórács, hullórács (Zolnay 1977. 232.), rostélykapu (Benke 392.), hidlás (M. nyelvtört. I. 274.), elmelcső (NySz. I. 631.), fölvonó híd: pons versatilis, exostra, Fallbrücke, Zugbrücke (NySz. I. 1425.), csapó-ajtó: [janua pensilis; falltüre] „Egy tsapó ajtón betoppanánk, a mellyen keonnyen által mehete az ember, de soha teobbé ki nem jeohete rajta” [A peleskei nótárius pokolba-menetele. Bazel, 1792. 17.] (M. nyelvtört. 35.); „Egy bumbi, a mint esett volna a közöpső várnak kapuja eleibe, az a kapukörön kihentergett eppen az hidlásra” [Monumenta Historica: Irók XXIII. 422.] (M. nyelvtört. 276.), porta arrectaria: fel-vonó kapu (Pápai/Bod 63.)

de: Schutzgatter, Fallgatter, en: porticulli



Rövidítések:

Csapórács, a kaputorony lezárására szolgáló rács. A várak bástyatornyában vagy a városok kaputronyában láncon függött. A várkapunál a felvonóhíd lapján belül helyezkedett el és ugyanúgy ellensúllyal működött.

Gyakori címerkép, mely változtatos alakban fordul elő. Sokszor látható a városi címerekben. Éppúgy megtalálható Magyarországon, mint Csehországban, Németországban stb. Dániában forsvars, azaz védőkapu a neve. A kaputornyokon kívül előfordulhat magában is. Az angol heraldikában Porticulli a neve az egyik perszevantnak, akinek hivatali jelvénye is a csapórács.

A címertanban címerképként másféle rácsok is is előfordulnak, mint pl. a sütőrács vagy a csat, és a rácsozás mesteralakkként is megtalálható.