Heraldikai lexikon/Cserei Mihály

nagyajtai Cserei Mihály (1668-1756), történetíró. A neve néha előfordul Cserey alakban is. Apja János, Apafi Mihály főembere volt. 1674-től Fogarason, 1678-tól a székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult. 1685-ben családja anyagi helyzete megromlott, ezért tanulmányait abba kellett hagynia. Teleki Mihály udvarában vállalt szolgálatot, hogy elérje apja kiszabadulását. Részt vett az 1689-es nemesi felkelésben. 1690-ben a zernyesti ütközetben a császári csapatok ellen harcolt. Követte Thökölyt a bujdosásba, de 1691-ben hazatért. A császáriak visszaadták birtokait és hadbiztosnak nevezték ki. 1692-től Apor István magántitkára, 1697-től állami hivatalnok. 1705-ben Rákóczi oldalára állt, de ugyanezen évben, a zsibói csata (nov. 11.) után elhagyta. Amikor a kurucok ismét megpróbálták elfoglalni Erdélyt, Brassóba menekült és 8 évig ott élt. Itt írta meg Erdély históriáját, az 1661-1711 közti évek történetét. Ennek kézirata Gedő József (*1788) birtokába került, aki azt 1853-ban könyvtárával együtt a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárára hagyta. Családtörténeti és jogi munkákat is írt. Jegyzetekkel látta el Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című művét. Sok romantikus regény merítette tőle a témáját.

MűveiSzerkesztés

Historia. Kiad. Kazinczy Gábor, Pest, 1852.

IrodalomSzerkesztés

Új magyar irodalmi lexikon. I. 361.

Abafi Lajos: Cserei Mihály a történetíró. Történelmi Tár, 1880.