Heraldikai lexikon/Csiky Lajos

Csiky Lajos (Kenderes, 1852. 8. 5.-Mátészalka, 1925. 2. 3.), debreceni református teológiai tanár. A neve előfordul Csiki alakban is.

Székely eredetű nemesi családban született. Elemi iskoláit Nagykőrösön és Ráckevén, a gimnáziumot Budapesten és Kecskeméten végezte. 1867-ben kezdte teológiai tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban. 1873-ban Geszten, a Tisza családnál volt nevelő, és az ottani segédlelkészi teendőket is ellátta. 1875 őszétől 1877 tavaszáig Balogh Ferenc ajánlásával Edinburghban tanult a kálvinista szabad egyház (Free Church of Scotland) ösztöndíjasaként. Az 1877–78-as tanévet Bázelben töltötte. Megismerkedett az ottani és németországi egyházi élettel, missziói szervezetekkel és gyakorlati teológiai munkákkal. Hazatérve a Debreceni Teológiai Akadémián kapott állást. 1878–79-ben gyakorlati segédtanár volt, 1881-ben angolt tanított. Professzori munkáját ugyanebben az évben, 1881. szeptember 11-én kezdte meg, melyet 1914-ig végzett. Az Akadémia önállóságának megszűnéséig, összesen harminchárom évig volt a harmadik, azaz a gyakorlati teológiai tanszék rendes tanára. Ezt a tanszéket 1844-ben hozták létre. Első professzora Révész Bálint volt, őt Könyves Tóth Mihály, majd Csiky Lajos követte. Csikyt 1884-ben szentelték lelkésszé. 1914-ben nyugalomba vonult. Először Nagybányára (1915), onnan Mátészalkára költözött és ott halt meg.

Hatalmas volt az irodalmi munkássága. Könyvtárnyi teológiai mű maradt utána. 1885–86-ban egy helyi egyháztársadalmi irányultsági hetilap, a Debreceni Protestáns Lap társszerkesztője, 1887–1892 között felelős szerkesztője, 1893-től az egyik szerkesztője volt. 1889–1921 között a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja. Sokat publikált a Protestáns Szemlében. Számos egyházi, illetve közéleti tisztséget viselt: a Debreceni Jótékony Nőegylet titkára, az Andaházy-Szilágyi intézet gondnoka, továbbá fogházi lelkészként is szolgált (1891–1909). Debrecenben ő alapította a debreceni rabsegélyező egyletet. Még diákként megalapította a Főiskolai Gyorsíró Egyletet (1869–1914), melynek első évtizedeiben felügyelő tanára is volt, az utolsó évében, mikor nyugdíjba ment, díszelnökké választották (az egylet a századfordulóra Debrecen első gyorsíró egyesülete lett, majd a főiskolával együtt szűnt meg).

Érdemei elismeréseképpen az uralkodó 1901. augusztus 4-én a Ferenc József lovagrend keresztjével tüntette ki.

Skóciában volt peregrinus diák. Az id. Révész Imre és Balogh Ferenc által fémjelzett debreceni új ortodoxia második generációjának kiemelkedő alakja. A XIX. századi magyar református teológiai és egyházi életben betöltött szerepe meghatározó volt mind a Tiszántúlon, mind az országos egyházban.[1]

http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/c/c03286.htm

http://epa.oszk.hu/01500/01515/00011/pdf/EPA01515_mediarium_2012_1-2_075-099.pdf

Egyik műve a rokonságszámítással kapcsolatos. Az összes felekezet és a világiak számára készült. Három fő részre oszlik. Az első az alapvető ismereteket, a második a rokonsági és sógorsági ágak és ízek számítását, valamint a családfák összeállítását, a harmadik pedig a magyarországi egyházi viszonyokat, a házassági tilalmak körét a tárgyalja. Bő tájékoztatást ad azokról a fokokról és ízekről, amelyek mellett a házasság lehetséges vagy tiltott, mely kiterjed minden a elméletileg lehetséges rokonsági esetre. A rokonsági és sógorsági viszonyokat számos ábrával szemlélteti, hogy a fokok és ízek könnyen meghatározhatók legyenek. Eljárási útbaigazítást ad és mintaszövegeket is közöl a királyi dispensálás elnyerésére, ha a tiltott rokonság a házasulandók között fennáll.

MűveiSzerkesztés

A rokonság és sógorság fokainak számítása tekintettel a magyarországi törvényesen bevett és elismert vallásfelekezetek jogviszonyaira. Debreczen, 1889. (99 lap) [2]

A rokonság és sógorság ágainak és ízeinek számítása, tekintettel a házassági jogról szóló 1894:31. t.-cz. 11. és 17. [paragrafus]-aira : az állami anyakönyvvezetők és a közigazgatási tanfolyamok hallgatói, ... számára. Budapest, 1901. (45 lap)[3]

A skót szabad egyház ismertetése: egyháztanulmány. 1877 [4]

Egyházi beszéd elő- és utóimádsággal a tiszántuli Ev. Reformált egyházkerület előtt 1884. Aprilis 27 : Zwingli Ulrich reformátor születésének négyszázados emlékére a föiskola imatermében / tartotta Csiky Lajos. (Debreczen : Város, 1884)[5]

Zwingli Ulrich, Reformátor Születéśenek-tartott... 1884 [6]

Hit, remény és szeretet könyve az élet kedvező és kedvezőtlen napjaira: imádságok és elmélkedések a magyar protestáns nép számára. Debrecen, 1889, [7], 1901 [8]

Egyházszertartástan : (liturgika) az ev. ref. lelkészek, de föként hittanhallgató tanitványai számára / (Debreczen : Nyomatott A Város Könyvnyomdájában, 1892)[9]

Képek a börtönügy történetéből: Howard Jánosnak, a börtönügy angol apostolának é́letrajzával : felolvastatott a Magyar Jogászegylet Börtönügyi Bizottságának 1892. évi ápril hó 23-án tartott ülésében. Debrecen, 1892 [10]

Néhai Révész B. ... Hátrahagyott Irodalmi Művei ... Sajtó Alá Rendezte És Kiadta Csiky L. 1892 [11]

Lelkipásztorkodás : kapcsolatban a lelkipásztor belmissziói munkakörével / (Debreczen : Város, 1907) reprint 2009

Lelkipásztorkodástan (Theologia pastoralis). Debrecen, 1908 [12]

A vasárnap megünnepléséről [13]

IrodalomSzerkesztés

Kovács Ábrahám: A debreceni új ortodoxia tovább élése: Csiky Lajos belmisszió-teológiai elképzelései. Mediárium, 6. évf. 1-2. sz. (2012) 75-99. [14]

Külső hivatkozásokSzerkesztés

https://www.google.sk/search?hl=hu&tbo=p&tbm=bks&q=inauthor:%22Lajos+Csiky%22

http://epa.oszk.hu/02100/02190/00338/pdf/KM_1889_06_392.pdf

http://onlinebooks.library.upenn.edu/webbin/book/lookupname?key=Csiky%2C%20Lajos%2C%201852-1925