Heraldikai lexikon/Díszjel
Díszjel, olyan kitüntető jelképek, melyet általában a díszhelyen viselnek. Az uralkodók adományozzák híveiknek kitüntetésképp, ezért a pajzs legfontosabb részére kell azokat helyezni, azaz az első helyre, a pajzsfőbe, a díszhelyre vagy a boglárpajzsra. Ilyen császári kegyjel (Gnadezeichen) pl. a kétfejű sas a pajzsfőben, a francia liliomok a Medici-címer legfelső korongján vagy a liliomok Kassa címerének pajzsfőjében. Díszjeleket néha a köztársaságok is adományoznak, mint pl. az Ubaldini-család vagy a Medici-család egyik ága az ún. népkeresztet.
A díszjel másik értelme a rendjelek és a kitüntető érmek közé eső kategória. Díszjeleket a 18. század végétől alapítottak, elsősorban olyan személyek részére, akiknek nem volt lehetősége lovagrend elnyerésére (pl. tiszthelyettesek, közkatonák), de kiemelkedő cselekedeteiket szerették volna kitüntetésekkel elismerni. Szélesebb értelemben díszjel minden látható jelvény, mely az egyén kitüntetésére szolgál, kivéve magukat a rendjeleket.