Heraldikai lexikon/Döbrentei Gábor

Döbrentei Gábor (1785-1851), író, szerkesztő, műfordító. A neve néha előfordul Döbrentey alakban is. A pápai református kollégiumban, a soproni evangélikus líceumban, majd Wittembergben és Lipcsében tanult. Kazinczy ajánlására 1806-tól Erdélyben, Oláhandrásfalván gr. Gyulay Ferencné fiának, Lajosnak a nevelője. 1813-ban a tanítványával Kolozsvárra ment. 1814-ben elindította és 1818-ig szerkesztette az Erdélyi Múzeumot. 1817-ben tanítványával Marosvásárhelyre ment és vele együtt elvgezte a jogot. Hunyad vármegye táblabírájává választották. 1819-ben kidolgozta az Erdélyi Magyar Tudós Társaság tervezetét. 1820-ban Pesten telepedett le. Az 1825-ös országgyűlésen megismerte Széchenyi Istvánt. A Nemzeti Kaszinó és a Lóversenytársaság jegyzője lett. 1828-ban az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság tagja. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság tagja, 1831-től első titoknoka. 1833-35 között szerkesztette a társaság évkönyvét.

Az 1820-as évek végétől elhidegült Kazinczytól. 1830-ban a Wigand-féle Közhasznú Esméretek Tára főszerkesztőjeként a conversations-lexikoni perben szembekerült Kisfaludy Károllyal és Aurora körével. 1833-34-ben Fáy Andrással igazgatta a budai színtársulatot. Az Erdélyi Múzeumban Kármán eredetiség-programját folytatta és hozzájárult a magyar dramaturgia kibontakozásához. Fordított Molière és Shakespeare darabokat, a magyar ifjúsági irodalom egyik megteremtője. Nyelvemlékeket gyűjtött és adott ki.

MűveiSzerkesztés

Karaktert festő s elmés mulatságos anekdoták. Pest, 1826, 18390

Huszárdalok. Buda, 1847, 1848