Névváltozatok: darabant, la: stipator, satelles, de: trabant (NySz. I. 536.); sereg-drabant: satellitium [MA], darabantok, gyalog inasok: circumpedes; darabant, poroszló: accensus; test őrző darabant, udvari katona: satelles [PPBl.] (NySz. I. 536.); darabont 1439: „Centum pedites stipendiarios wlgo drabant” [MNy. 3: 464.] 'gyalogos katona', 1716: 'megyei vagy városi hajdú' [M. Mercurius. 462: NSz.], 1533: Drabont [Mum. 2298.] 'testőr, kísérő, csatlós'>; német Trabant 'testőrző csatlós, mellékfolyó', olasz trabante 'alabárdos, darabont, csatlós', román régi dorobánt 'testőrkatona <főleg az Egyesült Fejedelemségekben>', Erdélyben 'udvari legény', középkori latin brabantiones 'brabanti zsoldosok, kóborló rablógyilkos banda', francia brabançon 'brabanti zsoldos', 1909 darabont: 'a Fejérváry-kormány (1905-6) tagja, híve, csatlósa, közege' (Fejérváry Géza korábban a magyar darabonttestőrség kapitánya volt). (TESz. I. 594.), accenſus: darabant, poroſzló, vitéz helyébe bé-állíttattott vitéz (Pápai/Bod 9.), circumpedes: darabantok, gyalog inasok (Pápai/Bod 114.), doryphorus: dárda hordozó darabant (uo. 221.), pyxidarius: puskás, székely darabant (uo. 511.), satelles: teſt ö́rzö́ darabant, udvari katona, satellitium: udvari had, sereg darabant (uo. 548.), stipator: fejedelem-körǘl forgódó darabant, stipatores corporis: teſt ö́rzö́ vitézek (uo. 582.)

„Az louag huszárok és gialog darabontok” [Mel.: Sán. 411.], „Darabantoc avagy eor álló strásác” [Comenius: Jan. 141.], „Az bhirák, kerülő, drabant és lovas szabados semmi aelól nem ád” [Gér.: Kár Css. IV. 290.] (NySz. I. 536.)


Rövidítések:

http://szekelyudvarhelyi-voros-darabontok.blogspot.sk/p/blog-page_1635.html

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=255941061188172&id=105270852842320

https://books.google.sk/books?id=tDo-AAAAYAAJ&pg=PA118&lpg=PA118&dq=k%C3%A9k+darabontok&source=bl&ots=c0GEmmyUX8&sig=ewsERfFUfAbUuwJ0q5e5AVO993E&hl=hu&sa=X&ei=gNDRVNeMBsH0UufcgeAM&ved=0CD8Q6AEwBg#v=onepage&q=k%C3%A9k%20darabontok&f=false

Darabont, gyalogos zsoldos katona. A magyar történelemben elsősorban a városok gyalogos zsoldos katonái voltak. Csatlós, porosztló, fegyveres őr, megyei vagy városi hajdú, (Erdélyben) mindenes férficseléd, inas jelentése is volt. Brabant németalföldi tartomány nevéből vagy a cseh-német trabant 'kísérő' szóból ered. Egyes vélemények szerint Zsigmond király magyar testőrei révén került át a többi nyelvbe. Erdélyben Bethlen Gábor fejedelem hadseregének törzsét a szabadparasztok közül toborzott (kék egyenruhát viselő) kék darabontok alkották. Közülük kerüktek ki a fejedelem testőrei, az „udvari gyalogosok”. Erdélyben voltak „veres darabontok” is (AUDLK. XLVI., debrecen, 1993. 31. ). A székelyek közül a gyalogosan harcoló közszékelyeket is darabontoknak nevezték. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején az udvari testőrség egyik alakulatát is darabontok alkották. Az 1904. november 18-án kelt házszabály-módosítás értelmében a magyar parlamentben szolgálatot teljesítő teremőrök neve is darabont lett.

A brassói városi darabontok többnyire hétfalusi magyarok voltak, egy kapitány, egy alkapitány és több tizedes parancsnoksága alatt. Egyenruhájuk fehér vagy kék alapposztóból készült, a karon és a nyakon vörös szegéllyel. A fegyverzetet és a zsoldot a város biztosította. Őrizték a Moldvába és a Havasalföldre vezető szorosokat is. A Törcsvári-szorosnál 10 fő állomásozott. A városnak mintegy 100-200 darabontja volt.