Heraldikai lexikon/Decsy Sámuel

Decsy Sámuel (Rimaszombat, 1742-1816), lapszerkesztő, orvos. A neve előfordul Decsi és Décsi alakban is. 1767-69 között a pozsonyi evangélikus líceumban, majd Sárospatakon, német és holland egyetemeken tanult. Bölcseleti és orvosi képesítést szerzett. Bécsben telepedett le, ahol 1793-1816 között szerkesztette a Magyar Kurirt és melléklapját, a Magyar Musát (1798-tól Pánczél Dániellel). 1798-ban a Bécsi Magyar Merkurius a Magyar Kurírba olvadt. Magyar nyelvű művei között található a török birodalom leírása és a nemzeti nyelv programját hirdető röpirat. Megírta és Széchényi Ferenc segítségével kiadta a magyar korona történetét.

Decsy a nemesi reformmozgalom egyik meghatározó alakja, a magyar nemzeti irodalom és nyelv megteremtésének és megújításának egyik úttörője volt.

A koronázási jelvények, a Szent Korona, a jogar, az országalma, a koronázási kard, a palást, valamint az 1849. évi elásás következtében napjainkra sajnos már elpusztult királyi kesztyűk, harisnyák és saruk ábrázolásait Decsy Sámuel 1792-ben megjelent koronakönyvének ábráiról ismerjük.

A Szent Korona és a koronázási jelvények leírását öt színes (ebből négy kihajtható) rézmetszet illusztrálja (koronázási jelvények, Szent István kesztyűi és sarui, a magyar korona fennhatósága alá tartozó országok zászlói). Ezt követi a korona története és a koronát őrző vármegyei bandériumok bemutatása. Ez utóbbit harminc színezett rézmetszet egészíti ki, az egyes bandériumok lovasainak öltözetével, valamint egy bécsi magyar testőr egyenruhájának ábrázolásával. Ezután a Habsburg-ház trónigényének jogosságáról szóló értekezés következik, majd a mű a koronázás leírásával zárul. Az utolsó részhez négy nagyméretű, színezett rézmetszet társul (koronázás, aranysarkantyús lovagok avatása, a magyar törvényekre letett eskü, és a koronázási dombon a négy égtáj felé elvégzett kardcsapások). A rézmetszeteket Berken(y) János Sámuel készítette.

• 
  Koronázási ékszerek
• 
  Decsy Sámuel, Szentkorona
• 
  Decsy Sámuel, koronázási palást, 1792
• 
  Szent István koronázási kesztyűje, saruja és harisnyája, 1792
• 
  Pozsony vármegyei koronaőrző vitéz, 1792
• 
  Kardvágások II. Lipót pozsonyi koronázásán, 1790. XII. 15.

1793-tól 27 évig Bécsben szerkesztette a Magyar Kurir című politikai lapot és melléklapját, a Magyar Muzsát (1798-tól Pánczél Dániellel). Sokat fáradozott a magyar kulturális élet, a nyelv, az irodalom és színjátszás fellendítésén. Jövedelmének jelentékeny részét az irodalom támogatására fordította.

Nyelvészeti, földrajzi, történeti és mezőgazdasági tárgyú műveket írt. Osmanografia, azaz a török birodalom… állapottyának és a magyar királyok ellen viselt hadakozásainak summás leírása (I–III. rész 2 térképpel, Bécs, 1788–89) művének megjelenése után itthonról egyszeriben felfigyeltek rá. Kazinczy barátsága már korábbi keletű, a bibliofil főurak (Festetics Gyögy, Orczy Lőrinc, Ráday Gedeon, Teleki Sámuel) sorban rendelik meg könyvét, így módjában volt elkezdeni a ’Pannóniai Féniksz, avagy a hamvából fel-támadott magyar nyelv’ megírását, amely 1790-ben hagyta el Trattner János nyomdáját. A ’Pannóniai Féniksz…’ távolról sem csak nyelvészeti munka. Nyelvünk fejlődésének a lehetősége csak ürügy rá, hogy kulturális, tudományos és gazdasági elmaradottságunkra rámutasson, már-már egy flamand polgár szemszögéből vizsgálva.

A magyar szent koronának és az ahoz tartozó tárgyaknak historiája (Bécs, 1792.) című műve II. Lipót 1790. december 15-dikén Pozsonyban tartott koronázásának állít emléket. A mű 39 színes rézmetszetet tartalmaz (Szent Korona története, leírása, a koronát őrző vármegyei bandériumok bemutatása), páratlanul szép illusztrációi az egyik legbecsesebb magyar könyvvé emelték. (200 éve halt meg Decsy Sámuel [1])

Művei

Osmanographia, az az: a' török birodalom... summás leírása. Bécs, I-II. 1788, 1789^{2 és 3}

Pannóniai Féniksz vagy hamvától fel-támadott magyar nyelv. Bécs, 1790

A' magyar szent koronának és az ahoz tartozó tárgyaknak historiája. Bécs, 1792 [2][3] [4]

A magyar szent hazának... históriája. Bécs, 1792

Magyar Almanak. Bécs, I-III. 1794-96

Egyiptom ország rövid historiája. Bécs, 1803

A mezei gazdaságot tárgyazó jegyzések. Bécs, I-II. 1800-1801 (Pánczél Dáviddal)