Heraldikai lexikon/Dernschwam János

Dernschwam János (Most (de: Brüx), 1494. 3. 23.- Cseszte vagy Körmöcbánya, 1568/69), numizmatikus, epigráfus. (Hans Dernschwam, Johannes Dernschwam) Az észak-csehországi Brüxben született. Tekintélyes és gazdag patrícius családbja Morvaországból származott. Dernschwam Mark, városi patrícius elsőszülött fia volt.

1507-ben, 13 évesen Bécsben bölcseletet hallgatott, majd 1509-ben Lipcsében fejezte be egyetemi tanulmányait, ahol 1510 7. 5-én baccalaureussá avatták. Utána Németországban és Olaszországban utazgatott, 1513-ban Rómában volt. Itt Taurinusszal kötött barátságot, amivel bekerült Bakócz Tamás környezetébe. 1514-ben vele jött Magyarországra, ahol Budán titkárként Girolamo Balbi (1460 k.-1530), váci prépost, humanista szolgálatába lépett. Részt vett az 1515-ös pozsonyi kongresszuson, a lengyel-magyar királytalálkozón. 1517-től alkalmazták a Fuggerek magyarországi nagyipari, kereskedelmi és pénzügyi vállalatainak kötelékében, Besztercebányán .

Thurzó Elek a nagybányai pénzverő élére helyezte, majd 1520-ban Budára vitte. Az 1520-as években sokat utazott Magyarországon és a szomszédos tartományokban. Ekkor kezdett római kori feliratokat gyűjteni. 1525-ben állt Fugger Antal (1493-1560) szolgálatába, ahol elsősorban bányászattal és színesfém-kereskedelemmel foglalkozott. 1525-ben a Fugger-Thurzó társaság pénztárosa. A vállalat elleni zavargások idején a főnökeit bebörtönözték és annak egyetlen képviselője maradt. A Fugger-érdekeltségek visszaállításáról folytatott tárgyalások (1526) után Fugger Antal bizalmasa lett, majd az erdélyi sókamarák vezetőjévé nevezték ki (1528–29). 1529–49 között Besztercebányán élt és a Fugger-vállalatot vezette.

1553-1555-ben a saját költségén részt vett I. Ferdinándnak I. Szulejmán szultánhoz, Verancsics Antal és Zay Ferenc vezetésével küldött konstantinápolyi követségben, melyről naplót vezetett. Járt Konstantinápolyban, majd Ankarán át a szultán kisázsiai székhelyére, Amasyiába ment. A nagy utazás befejezése után Körmöcbányán alkalmazták és késő öregségében itt is halt meg, 1568 végén, vagy 1569 legelején. Örököse 2000 kötetesnél nagyobb könyvtárát a bécsi udvari könyvtárnak 500 forintért adta el. Könyveinek címeres exlibrisein, melyet Dürer készített, a neve Joannes Dernschwam de Hradiczin alakban szerpel, ami büszkén juttatta kifejezésre, hogy érdemeinek jutalmazásául 1535-ben nemességet kapott. Arcképét emlékérmének az az egyetlen példánya őrizte meg, amelyet E. Wimmer, bajor alezredes fedezett fel Straubingban, az Oroszlán-gyógyszertár éjjeli csengőjén, mely 1537-ben készült és a helybeli városi múzeumba került.

Az erdélyi sóbányákban ásatásokat végeztetett, római feliratokat másolt. Az 1515-ös konstantinápolyi rovásirásos felirat másolatát Dernschwam János 1553—1555. évi törökországi és kisázsiai utazásainak naplói őrizték meg számunkra, melyet a követségi szállás istállójának falán fedezett fel.

Mommsen és társai a berlini epigráfiai kiadványokban gyakran idézték Dernschwam egyik kéziratos epigráphiai gyűjteményét, mely a bécsi udvari könyvtár kéziratainak jegyzéke a következő címen jegyez: Johannes Dernschwam: Inscriptiones romanae e lapidibus in territorio Hungariae et Transylvaniae a. 1520—1530 collectae. Egy 1563-ban írt magyar tárgyú bányatörténeti emlékiratát ENGEL J. K. jeles történetírónk kiadta 1797-ben a „Geschichte des ungrischen Reichs und seiner Nebenländer" című nagy műve első kötetében. Útinaplóját Ranke is idézte. Ennek eredeti példánya az augsburgi Fugger levéltárban, másolata a wolfenbütteli hercegi és a prágai királyi könyvtárban található. őrzött

Művei szerkesztés

Inscriptiones Romanae e lapidibus in territoriis Hungariae et Transsylvaniae repertis anno 1520–30 collectae

Relatio itinerationis Constatinapolitanae et Turciae (kiadta: Fr. Babinger „Tagebuch einer Reise nach Konstantinopel und Kleinasien” 1553/55. München, 1923).

Emlékirata: Beschreibung des Mitternhaus im Neusohl gelegen… (kiadta Johann Christian Engel: Geschichte des ungarischen Reiches, I. Halle, 1795).

Jelentése az erdélyi sóbányákról: J. Strieder: Ein Bericht des Fuggerschen Factors Hans D. über den Siebenbürgener Salzbergbau um 1428 (Ungarische Jahrbücher, 1933).


Irodalom szerkesztés

Berlász Jenő: Dernschwam János könyvtára (Bp., 1964)

Magyar Életrajzi Lexikon, 1000–1990. Javított, átdolgozott kiadás. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Online hozzáférés

Új Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Markó László. II. kötet, 127. oldal

Sebestén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei. Budapest, 1915. 69-73.