Diadém, a homlokon viselt fejék. Pártaformájú drágaköves ékszer, melyet a fejen körbefutó pánttal viselnek. Uralkodói jelvényként szolgált.

Már a legrégibb régészeti leletek között is előfordul. A görögöknél a hajat összefogó szalag vagy nemesfémpánt volt, elsősorban női ékszer, mint pl. Hera istennő ábrázolásain. Az olimpiai győztesek fejét is diadémmal díszítették. Az egyiptomiaknál, asszíroknál, perzsáknál uralkodói jelvény volt. A hellenisztikus korban keleti hatásra a görögöknél is előfordul méltóságjelvényként. A római császárok koszorúszerű hatalmi jelvényt viseltek. Részben az abroncsalakú diadémből fejlődött ki a korona. A drágaköves diadém a középkortól tisztán női ékszer volt. A magyar párta is ennek egyik változata.


Névváltozatok: sugárkoszorú, dicsfény (Gyulai Éva 80., 81.[1]), tekercses diadema (Kárász Leó ArchÉrt. 1905. 134.[2]), diadema: királyi ékes korona, törökök kontjok, diadematus: koronás, koronázott (Pápai/Bod 205.), homlokszalag

gr: diadema, fr: diadème, en: diadem, de: Diadem, it: diadema


Rövidítések: