Heraldikai lexikon/Fémek
Névváltozatok: értz-színek (Nyiri 1831. 318.), értz (Uo. 320.), értz (Horvát István Tud. Gyűjt. 1833/12. 83.[2]), ércz (Nahy Iván 1872-1875. 18.; Fejérpataky M. czím. eml. I. 26.[3]), érczszín (Csoma József Turul 1896/1. 13.[4]), ércz-szín (Tóth I. 1909. 218.), érczek (Deák Farkas, Turul 1883/3.[5]), érc (Pallas nagy lexikona, prém címszó), mázak (Rainer 1999. l2. l.)[1], aczél szinű (sisak) (Tóth I. 1909. 275.), fém (Tagányi 1880. 5.), fémmáz (S. Turcsányi 2007 Címerhatározó/Békés címere, metallum: értz, bányáſzna (Pápai/Bod 391.), æreus: rézbö́l, értzbö́l-való (uo. 28.), ahenus: értz, rézbö́l-való (uo. 35.), métallumok (uo. 36.), æs argutum: pengö́ értz (uo. 61.), damnari in metallum: bánya kö́ vágásra itélni (uo. 181.), electrum: gyanta, értz (uo. 230.), plumbago: ón ezüſ köz-ér <vízvezeték> a' bányában, plébáſz, plumbaria officina: ón bánya, ón mǘhely, plumbarius: ón mives, plumbata: ón golyóbis, plumbeus: ónból-való, fekete, plumbum: ketete ón <ólom>, plumbum candidum: fejér ón <ón> (uo. 474.), tertiarium ſtannum: harmadſzor friſselt fejér ón (uo. 614.)
en: metals, la: metalla, fr: metaux, de: Metale
Rövidítések:
A fémek a színek és a prémek mellett a heraldikai borítások közé tartozó címertani színezék. Az arany és az ezüst tartozik ide, melyeket a címerábrázolásokon sárgával, illetve fehérrel is lehet helyettesíteni. (A fehér ls a sárga néha külön színként is szerepel.) Az élő heraldika korában az uralkodói pajzsokon és a címeres leveleken is valódi nemesfémeket használtak, melyek idővel kihalványulnak, illetve megfeketednek. Az eredeti fémek ebből eredő félreértése adhatott alapot a holt heraldika korában több nemheraldikus fém megjelenésének is, mint a bronz, réz, ólom, vas, acél, platina.
| arany | ezüst | ||||||
| sárga | fehér | vas | acél | platina | réz | bronz | ólom |