Névváltozatok: főnép [Dávid Ferenc 1571], gavallér, cavallér; praenobilis, magnas; cavalier (NySz. I. 1068.), 1586: hopfőúr 'udvari főúr' [LevT. 2: 44.] (TESz. II. 143.), optimates: népmek elei, fö́ emberek (Pápai/Bod 435.), orcheſtra: fö́ rendek' ülö́ helyek, vagy karjok, mu'sikáló-hely (uo. 436.)

„Eő felsége vadászni kiment ordinantián lévő gavallérokkal, udvariakkal” [Thaly: Rák. J. I. 136.] (NySz. I. 1069.)
Rövidítések:


Főrendek, az országgyűlésen a felsőház, illetve a főrendi ház tagjai. A főrendi ház eredete a 13. századra megy vissza, amikor az oszággyűlésen kezdetét veszi az egyházi és világi előkelők elkülönült tárgyaslása a köznemesektől. A kétkamarás országgyűlés jogilag az 1608. I. tc. által alakult ki. Az 1687. X. tc. óta főrendi táblának nevezték, mely azt is meghatározta, hogy mely egyházi és világi főurak alkotják a főrendi táblát. A főrendiház szervezete 1848-ban változatlan maradt és 1867-ben is csak a nevét változtatták meg főrendiházra. Az 1885. VII. tc. átalakította a szerkezetét is. Kimaradtak belőle a címzetes püspökök, főispánok, királybírók, kapitányok, a szászok ispánjai és az erdélyi regálisták. Tagjai lettek a protestáns egyházak egyes püspökei, főtisztviselői, a budapesti legfőbb bíróságok elnökei és 50 személy akiknek a király életfogytiglani főrendiházi tagságot adományozott. Megszűnt az örökös főnemesség minden 24 éven felüli férfi tagjának automatikus személyes főrendiházi tagsága. Ezt csak azok részére hagyta meg, akik osztrák értékben legalább 3000 forint adót fizettek a birtokuk vagy hitbizományuk után. Az indigénák csak akkor lehettek a főrendiház tagjai, ha egy másik országban létező ilyen joguk gyakorlásáról lemondtak. A főrendiház 1918-ban megszűnt, majd az 1926. XXII. tc. értelmében felsőházzá alakult. A felsőházban a születési és hivatali jogcím helyett a választási és érdekképviseleti elv jutott túlsúlyra. Tagjai voltak az ország zászlósai, a két koronaőr, a legfelsőbb bíróságok vezetői, a koronaügyész, a honvédzenekar főnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a bevett vallásfelekezetek képviselői, az egykori főrendiházban örökös tagsággal rendelkező családok által választott 40 személy, továbbá a vármegyei és városi törvényhatóságok által választott tagok, a kamarák képviselői, a Tudományos Akadémia, az egyetemek és a főiskolák, az Áru- és Értéktőzsde képviselői, az államfő által élethossziglag kinevezett 40 tag, valamint az egykori uralkodóház Magyarországon élő és magyarul tudó tagjai. A felsőház 1944-ben szűnt meg.