Heraldikai lexikon/Farkas

Névváltozatok: fene (Zolnay 1977. 89.)

„Az farkasnak kepet fel faragtatak wrwk emlekwzetre” [Virginia codex. A XVI. század első negyedéből. (kiadva Nyelvemléktár III.) 58.] (NySz. I. 636-637.); „Mohácsnál a nemesség szine farkas kaszára vetteték” [Pázmány: Kaluz. 1766. 541.; Fal.: Jegyz. 923.] (NySz. I. 772.), tegmen lupae: farkas-bö́r (Pápai/Bod 609.), thos: farkasból, és párdutzból fajzott állat (Pápai/Bod 616.)

la: lupus, fr: loup, de: Wolf

Rövidítések:

Két farkas van az Ujhelyi család címerében. [1]

1415. ÁPRILIS 12. KONSTANCZ. ZSIGMOND KIRÁLY A KESZŐI-CSALÁD TAGJAINAK CZÍMERT ÁD. (Arcanum CD)

1434. DECZEMBER 23. POZSONY. ZSIGMOND CSÁSZÁR ÉS KIRÁLY KISTÁRKÁNYI DÉNESNEK ÉS ROKONAINAK CZÍMERT ÁD. (Arcanum CD)

https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Lugos_c%C3%ADmere

https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/P%C3%A9ter_c%C3%ADmer

https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Szegedy_c%C3%ADmer

Farkas, lompos fakú, hosszú orrú, hegyes fülű ragadozó állat. Különféle színben és ábrázolásmód szerint fordul elő. Könnyen összetévesztheő a rókával és a kutyával, ezért a címerben nem szabad túlságos módon stilizálni, hanem a természetes alakjához közelítő módon kell ábrázolni. A szája általában tátva van melyből kilőg a nyelve és láthatók a fogai, melyek félelmetes benyomást kölcsönöznek neki. A német heraldikában gyakori beszélő címerkép és szintén gyakori hazai címereinkben is. Megtalálható pl. a Mezősy címerben. Farkasfej van a Kövér címer vágott als mezejében. A nőstény farkast Romulust és Remust szoptatva ábrázolják. A pajzson előfordulhatnak egyes testrészei is, főként a feje, letépett vagy levágott pózban.

A medvéhez hasonlóan nem a valódi nevével nevezzük meg, ami arra utal, hogy ertedetileg mágikus tiszteletben részesített totemállat lehetett, melynek nem volt szabad kiejteni a nevét. A régi varázslással és vallási elképzelésekkel függhet össze, hogy a táltos képes volt farkassá változni. Ez a név idővel feledésbe merült, ezért csak farokkal ellátott állatnak hívjuk. A farkas a vadság, falánkság, megtestesítője, lélekvivő, a kereszténységben az ördög egyik alakja. A „farkasverők” (1323) fegyverrel vagy farkasveremmel pusztították. A hassági Farkas család család 1418-as címerében a nyakán nyíllal átlőtt farkas van. A Kistárkányi család 1434-es címerében álmából felriasztott hálóinges szakállas öreg ember puszta kézzel viaskodik egy vele szemben ágaskodó farkassal, miként az ódon vers mondja: „Míglen gyáva pásztor alá farkas gyapjat kakál/ Kistárkány címerén agg atyó farkast gyapál”.

Néha képzeletbeli lények részét is képezi, mint amilyen pl. a farkassas (de: Wolfsadler), melynek feje farkas, a teste pedig sas és a von Flans család címerében fordul elő.

Az angol heraldikában a farkashoz hasonló képzeletbeli lény az alphyn. Ennek farkashoz hasonló a teste, a mellső lábai és a hasa a sárkányé, hosszú hegyes fülei és hosszú keskeny nyelve, valamint bolyhos farka van.

Az angol heraldika másik farkashoz hasonló képzeletbeli lénye a theow. Ez egy olyan farkas, melynek hasított (tehénszerű) patái vannak a mancsai helyett.