Heraldikai lexikon/Horvát István

http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/h/h08726.htm

A Schwartner halálával megüresedett oklevél- és címertani tanszékre hosszú ideig nem neveztek ki állandó tanárt, hanem 1823-ig helyettesítéssel oldották meg az oktatást. Ekkor került az egyetemre Horvát István (1784-1846), aki 1846-ig volt az említett tanszék tanára.178 Horvát 1813-ban lett a Széchényi Könyvtár őre, és 1823-ban kapta kinevezését a diplomatikai tanszékre, ahol haláláig tartott igen népszerű előadásokat.179 Tudományos munkásságának, miként előadásainak a megítélése ambivalens, ugyanis megalapozott kutatásaira alapuló tartalmas előadásai mellett igen gyakran nyúlt módszerként az etimologizáláshoz. Tanítványai kedvelték az előadásait, megemlítik, hogy „értelmes, nyugodt előadása" megkönnyítette a jegyzetelést.180 Horvát István fia, Horvát Árpád még apja életében, 1839-ben és 1841-ben pályázott az oklevéltani tanszékre,

Horvát és a segédtudományok viszonyáról: Soós István: Horvát István és a történeti segédtudományok 1988. Kézirat; Soós István: Kísérlet a magyar nyelvű diplomatika megteremtésére. (Horvát István és Schwartner Márton.) Aetas, (1993) 4. sz. 44-91; „a' Diplomaticát régen nagyobb hévvel gyakoroltam az aestethicanál". A diplomatika Horvát István ifjúkori tudományos munkásságában. In: Szövegkönyv. Tanulmányok Kerényi Ferenc hatvanadik születésnapjára. Szerk.: Szilágyi Márton és Völgyesi Orsolya. Budapest, 2005. [1]

Horvát István történetíró, egyetemi tanár 1799-tól a pesti egyetemen három évig bölcseletet, négy évig jogtant hallgatott. 1805. augusztus 28-án bölcseletdoktori oklevelet nyert. Ez idő alatt, különösen pedig 1805–1806-ban eljárt a mezőgazdasági nyilvános leckékre és az orvosi előadásokra is. 1808. november 15-én az egyetem elnöki jegyzőjévé nevezték ki 500 forint évi fi zetéssel, majd az egyetemi tanács jegyzőségét is magára vállalta, amelyet 1837. március 14-ig folytatott. 1823. november 1-jétől elnyerte a pesti egyetemen az oklevél-, nemzetség-, pecsét- és címertudomány tanárságát. 1830. május 1-jén a magyar nyelv és irodalom, valamint a tollvezetés (stylus curialis) egyetemi helyettes, 1837. február 1-jén rendes tanárává nevezték ki. 1840. október 1-jétől három évig viselte az egyetem bölcseleti karának dékáni tisztét. 1844. augusztus 27-én a király a bölcseleti kar egyik alidősbjévé nevezte ki. 1846. január 3-án az I. éves bölcsészhallgatók ünnepélyt rendeztek a tiszteletére, aranytollal fejezve ki hálájukat tanáruknak. 1846-ban bekövetkezett halálakor az egyetemi ifjúság gyászünnepélyt rendezett tiszteletére.

"A híres Horváth István mint egyetemi tanár a heraldicának is előadója volt, írt is egy Rövid Czimertant tanítványi számára, de ez is csak kéziratban forgott." (Nagy Iván 1872-75. 10.)[2]