Heraldikai lexikon/Knauz Nándor

Knauz Nándor (1831-1898) történész. Bölcsészeti tanulmányait Nagyszombatban, a katolikus teológiát Esztergomban végezte. 1854-ben szentlélek pappá szentelték. 1856-tól a pozsonyi dóm káplánja, 1860-tól főegyházmegyei könyvtáros és éreki levéltáros volt Esztergomban, majd 1871-ben esztergomi kanonok, 1878-ban szerfeli apát, 1890-ben scardonai címzetes püspök, 1895-ben pozsonyi prépost lett. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1855: levelező, 1873: rendes, 1891: tiszteletbeli). 1862-ben Nagy Ivánnal szerkesztette a Magyar Tudományos Értekezőt, majd 1863-69-ben a Magyar Siont. Az első tudományos kronológiai művet írta.

Művei

Az országos tanács és országgyűlések története 1445-1452. Pest, 1859

Az esztergomi főegyháznak okmánytára. I-II. Esztergom, 1863

A magyar nyelv történeti joga az egyház és hazában. Válaszul a Slovesnosť c. tót újságnak. Esztergom, 1864

II. Endre szabadságlevelei. Értekezések a történettudomány köréből. I. 10. Pest, 1869

A pozsonyi káptalannak kéziratai. Esztergom, 1870

Tinódi Sebestyénnek eddig ismeretlen versezete Zsigmond királyról. Pest, 1871

Monumenta ecclesiae Strigonensis. I-II. Esztergom, 1874

Kortan. I-II. Budapest, 1876

Az esztergomi Corvin-kódexek. 1880

Buda ostromához. 1886

Irodalom

Új magyar irodalmi lexikon

Wikipédia