Heraldikai lexikon/Koronaőrség
Pierre Choque beszámolója Candale-i Anna 1502-es székesfehérvári koronázásáról: "A következő szerdán [1502. szeptember 28.] érkezett meg a királyi korona, amit Magyarország egyik megerődített várában, Visegrádon őriznek. Erre a feladatra külön fizetnek embereket. Ennek oka egyáltalán nem a korona értékéből adódik, hiszen régi darab, hanem azért, mert Ince pápa [helyesen: II. Szilveszter pápa (999–1003)] küldte isteni sugallatra Magyarország első keresztény királyának, Szent Istvánnak. Korábban az egyik császár megkaparintotta [III. Frigyes német-római császár, 1458–1463 között], és csak jelentős pénzen szerezték vissza a mondott okok miatt. Ötszáz gazdagon öltözött fegyveres hordozta, az ország szokásai szerint." (Györkös fordítása, 2016. 159.)
"Az osztrák hadseregben a medvesüveges gránátos zászlóaljakat már 1850-ben föloszlatták, 1865-ben a herczeg Eszterházy sopronvár-megye kismartoni palotájában őrködött hires szép gránátosak szintén elbocsáttattak, ugy hogy Francziaországon és Anglián kivül egész Európában csak a budai palotaőrségi gránátosok képezték a csupa válogatott, medvebőr-csákós diszsereg utolsó maradványát. (Csoportos képük megjelent a Vasárnapi Újság, 1866. évi 5-ik szamában.) Akkoriban sárgagombos fehér kabátjukban, vörös hajtókásan, zsinóros kék nadrágban diszes látványt nyújtottak. A koronaőrség 1871-ben a magyar királyi honvédséghez osztatott s egyúttal megszűnt gránátos csapat lenni. Koronaőrző vitézeinket mostanában gyakran látni Budapest utczáin." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1874. 21. évf. 24. sz. junius 14.)
-
Vasmegyei koronaőrző banderista, 1790 -
Magyar királyi koronaőrök -
Ostrosich Miklós koronaőr, 1652
