Heraldikai lexikon/Metrológia
A metrológia a régi mértékegységekkel foglalkozó történeti segédtudomány.
"A kupával, mellyel mértek, Isten mér, ne feledjétek." Brassói városbírói jegyzőkönyv – 1714
A pontos mérésnek ősidők óta fontos szerepe van az élet minden területén. Az emberiség azóta mér hosszúságot, területet, űrtartalmat, súlyt, térfogatot és darabszámot, amióta csak – bármilyen kezdetleges formában is – létezik kereskedelem. Amióta az emberek szükségleteik kielégítése érdekében elcserélik egymással az általuk megtermelt vagy birtokolt javakat, tudni akarják, hogy az a bizonyos földterület, termény vagy áru mekkora, milyen nehéz vagy hány darab van belőle. A mai embernek könnyű a dolga, mert az egész világon ismert, szabványos SI mértékrendszerben még az angolszász vagy más különleges mértékegységet használó országok polgárai is viszonylag könnyen eligazodnak. Néhány száz évvel ezelőtt azonban Magyarországon – és persze szerte a világban másutt is – szinte minden nagyobb településnek, vásárhelynek megvolt a maga önálló mértékrendszere. A különféle mértékek összehasonlítása, átváltása nemcsak nehézséget okozott, hanem csalásra is alkalmat adott. Ezért a 18. századtól kezdve egyre erősödött az igény a mértékek egységesítésére.
A régi mértékegységekkel manapság is találkozhatunk, és ehhez még csak nem is kell levéltári forrásokban búvárkodni. Elég elolvasni néhány magyar népmesét, Jókai regényt vagy régi szakácskönyvet ahhoz, hogy kíváncsiak legyünk: Mennyi vajat tegyek a süteménybe, ha a recept egy latot ír? Vajon mekkora lehetett az az egy lánc föld, aminek felszántásával annyit fáradt a regényhős? Mennyi bort ivott a mesebeli kántor, akinek kedvéért Mátyás király duplájára növelte az iccés kupa méretét?
Magyar metrológia
szerkesztéshttp://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1302.html
Itt néhány Magyarországon leginkább elterjedt űrmérték, térfogatmérték, súlymérték, darabmérték, hosszmérték és földmérték mai mértékegységre való átváltásához talál segítséget. [1]
Űrmértékek
szerkesztésAz űrmértékeket nemcsak bor, sör vagy pálinka, hanem szilárd termények (pl.: gabona) mérésére is használták.
MAGYAR NEVE | LATIN NEVE | NÉMET NEVE | ÁTVÁLTÁSA | ÁTLAGOS ÉRTÉKE
MAI MÉRTÉKEGYSÉGBEN |
---|---|---|---|---|
akó | urna | Eimer | 1 akó = 40 pint | 58 liter |
butélia | 6 deciliter | |||
csöbör | cibrio tina |
Zuber | 1 csöbör = 33, 36, 40, 50, 60 icce
(tájegységenként változik) |
5–200 liter |
dézsa | 1 dézsa = 10–48 icce
(tájegységenként változik) |
8–38 liter | ||
fertály | quartale | Viertel | 14 liter | |
hordó | tunella vasa |
Fäss | 1 gönci hordó = 240–420 icce
1 tokaji hordó = 160–180 icce |
200–452 liter
135–151 liter |
icce | justa
media |
Halbe | 1 icce = 2 meszely | 7–8 deciliter |
kanta | canta | 8 deciliter | ||
kila | cila | 1 bácsi kila = 3 pozsonyi mérő | 140 kilogram (gabona) | |
köböl | cubulus | Kübel | 10–25 liter (bor)
50–90 kilogramm (gabona) (tájegységenként változik) | |
kupa | octal | Achtel | 1,4 liter | |
meszely | sextarius
quartalia |
Seitel | 1 meszely = 2 römpöly | 3,5–4 deciliter |
mérő | metreta | Metz | 40 kilogramm (gabona) | |
pint | pinta | Pinte
Achtring |
1 pint = 2 icce | 1,5 liter |
römpöly | Rimpel | 1,7–2 deciliter | ||
szapu | scaphium | 25–50 kilogramm (gabona)
(tájegységenként változik) | ||
véka | canistrum
modius |
Vierdung | 15–25 kilogramm búza
(tájegységenként változik) | |
vödör | hydria | Eimer | 10–15 liter |
Forrás: Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991.[2]
Térfogatmértékek
szerkesztésMAGYAR NEVE | LATIN NEVE | NÉMET NEVE | ÁTVÁLTÁSA | ÁTLAGOS ÉRTÉKE
MAI MÉRTÉKEGYSÉGBEN |
---|---|---|---|---|
asztag | acervus,
cumulus foeni |
Schober | Szabadban tárolt széna- vagy cséplésre váró gabonarakás | 10–400 kepe |
boglya | acervus,
cumulus foeni |
Schober | Nagyobb méretű, kör alakú szénarakás vagy kaszált, kévébe nem kötött gabonarakás | 25 mázsa |
kalangya | acervus,
cumulus foeni |
Mandel | A tarlón kévébe kötött gabonarakás | 16–60 kéve |
kazal | acervus,
cumulus foeni |
Mandel | Nagyobb méretű, téglalap alakú szénarakás vagy kaszált, kévébe nem kötött gabonarakás | 45 mázsa |
kepe | capetia | Häufel | Kisebb méretű, kevébe kötött gabonarakás, melyet földbér vagy aratórész kiegyenlítésére használtak | 50–60 kéve |
kereszt | crux | Kreuz | A tarlón a kalász kímélése érdekében kereszt formában felhalmozott gabonarakás | 15–20 kéve |
kéve | manipulus | Garbe | Valamilyen szálas termés (gabona, kender, nád, rőzse) összekötött, általában egy kézzel felemelhető csomója | 10–15 kilogramm |
kötés | ligatura | Gebünde | Kisebb len vagy kendercsomó | 10–20 marok |
marok | manipulus
pugnus |
Handvoll
Büschel |
A szálas gabona alapegysége | 0,3–0,5 kéve |
nyaláb | cumulus | Bündel | A kévével azonos nagyságú szénaköteg | |
öl | orgia | Klafter | Fa és széna mennyiségének mérésére használt mértékegység, hosszmértékből vált térfogatmértékké | 2,5–3,5 m3 fa
35–40 m3 széna |
petrence
rudas |
cumulus | Közepes méretű, két ember által rúdon hordozható szénamennyiség | 20–30 villahegy
80–100 kilogramm | |
villahegy | Kisebb méretű, egy ember által hordozható szénamennyiség |
Forrás: Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991.[3]
Súlymértékek
szerkesztésMAGYAR NEVE | LATIN NEVE | NÉMET NEVE | ÁTVÁLTÁSA | ÁTLAGOS ÉRTÉKE
MAI MÉRTÉKEGYSÉGBEN |
---|---|---|---|---|
ferto | ferto | Ferton | 1 ferto = 4 lat | 6–7,5 dekagramm |
font | libra | Pfund | 1 font = 32 lat | 50–60 dekagramm |
kila | 1 kila = 20 oka | 25,20 kilogramm | ||
lat | semiuncia | Loth | 1 lat = 1/32 font | 1,5 dekagramm |
mázsa | centenaria | Zentner | 1 mázsa = 100 font | 60 kilogramm |
nehezék | pondus
uncia |
Unzen | 1 nehezék = 2 lat | 3–3,5 dekagramm |
oka | oqqa | Oka | 1 oka = 2,5 font | 1,2 kilogramm |
Forrás: Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991.[4]
Darabmértékek
szerkesztésMAGYAR NEVE | LATIN NEVE | NÉMET NEVE | ÉRTÉKE |
---|---|---|---|
árkus
ív |
arcus | Bogen | 1 db papírlap |
bála | bala | Ballen | 100 csomó dohány;
10 rizsma papír |
bokor
pár |
bini
duo |
Paar | 2 db együvé tartozó, egynemű tárgy |
cimmer | timbirum | Zimmer | 1 cimmer = 4 deher = 40 db prém |
deher | decuria | Decher | 10 db prém |
ezres | Tausend | 1 kis vagy közönséges ezres = 10 kis százas = 50 stiga = 1000 db
1 nagy ezres = 10 nagy százas = 20 sokk = 1200 db | |
konc | liber | Buch | 24 ív író- vagy 25 ív nyomópapír |
köteg | ligatura | Bund | 10 vagy 20 db bőr;
25 db írótoll; 3 db zöld vagy 6 db fehér öblösüveg |
mandel | 15 db | ||
nagy | Gross | 1 nagy = 12 tucat = 144 db | |
ort | 25 db | ||
rizsma | ligatura | Ries | 20 konc író- vagy nyomópapír |
runa | glomus | 1 juh egynyírású gyapjának kötege | |
silling | 30 db | ||
sokk | 1 sokk = 4 mandel = 60 db | ||
sómérték | 1 hajósó = 5,5 vagy 10 bécsi font = 3,06 vagy 5,56 kilogramm;
1 kősó = 37,80 kilogramm; 1 szekérsó = 17 bécsi font = 9,52 kilogramm; 1 tömény = kb. 1000 db kősó; 1 tulkó = egydb nem mérhető nagy sólap, sóbányai mértékegység | ||
stiga | 20 db | ||
százas | Hundert | 1 kis vagy közönséges százas = 5 stiga = 100 db
1 nagy százas = 2 sokk = 6 stiga = 120 db | |
tonna | Tonne | 1000 db vagy 2000 db hering | |
tucat | duodecim | Dutzen
Tussin |
12 db |
Forrás: Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991.[5]
Hosszmértékek
szerkesztésMAGYAR NEVE | LATIN NEVE | NÉMET NEVE | ÁTVÁLTÁSA | ÁTLAGOS ÉRTÉKE
MAI MÉRTÉKEGYSÉGBEN |
---|---|---|---|---|
arasz | spitama | Spanne | 1 arasz = 3 tenyér = 8,50 hüvelyk | 26,60 centiméter |
ágyúlövés | kb. 2000 méter | |||
dárdahajítás | kb. 70 méter | |||
hajtvány | 1 hajtvány = 1,25 sing | 77,77 centiméter textilia | ||
hüvelyk | digitus | Daumen(breit)
Zoll |
3,18 centiméter | |
kerékfordulás | 1 kerékfordulás = 119 hüvelyk | 3,38 méter | ||
kőhajítás | kb. 50 méter | |||
kötél | funiculus | Seil
Schnur Lehen |
kb. 40 méter | |
láb | pes | Schuh | 1 láb = 1,05 arasz = 3,10 tenyér = 10,05 hüvelyk | 31,68 centiméter |
lánc | catena | Kette | 1 lánc = 10 öl | 19 méter |
lépés | gessus | Schritt | 1 lépés = 2–2,50 láb | 63–79 centiméter |
mérföld | milliare | Meil(weg) | 1 mérföld = 4000 öl | 7500 méter |
nyíllövés | kb. 130 méter | |||
órajárás | 1 órajárás = 2000 öl | kb. 3700 méter | ||
öl | orgia | Klafter | 1 öl = 2,50 rőf = 6 láb = 7,10 arasz = 20,50 tenyér = 60,3 öl | 1,90 méter |
pisztolylövés | kb. 300 méter | |||
pont | punctum
scrupulum |
Punkte
(Dezimal)Skrupel |
0,19 miliméter (mérnöki)
0,37 miliméter (nyomdai) | |
postaállomás | 1 postaállomás = 2 mérföld | 15000 méter | ||
puskalövés | kb. 600 méter | |||
rőf | cubitus
ulna |
Elle | 1 rőf = 2,50 láb = 3 arasz = 8,50 tenyér = 25,25 hüvelyk | 78,30 centiméter |
rúd | pertica
virga longa |
Rute | 1 rúd = 2 hajtvány = 2,50 sing | 1,55 méter textilia |
sing | 60 centiméter vászon
6 méter posztó | |||
stádium | stadium | Feldweg | 250 lépés | kb. 185 méter |
tenyér | palmus | Handbreit | 1 tenyér = 3 hüvelyk | 9,30 centiméter |
ujj | digitus | Fingerbreit | 1,90 centiméter | |
újoncmérték | közkatona: 155–165 centiméter
testőr: 180 centiméter | |||
vég | petia | Stück | 1 vég vászon = 45 sing
1 vég posztó = 32 sing |
28 méter vászon
20 méter posztó |
vonal | 2–2,5 miliméter |
Forrás: Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek 1601-1874. Bp., 1990.[6]
Földmértékek
szerkesztésMAGYAR NEVE | LATIN NEVE | NÉMET NEVE | JELLEMZŐI | ÁTLAGOS ÉRTÉKE |
---|---|---|---|---|
ár | 100 négyzetméter | |||
bravi | Akkora erdőterület, amelynek terméséből egy disznó felhízlalható | kb. 213 négyszögöl | ||
disznó | Szántó, rét vagy szőlő méretét meghatározó török mértékegység | kb. 213 négyszögöl | ||
dönüm | Szántó, rét vagy szőlő méretét meghatározó török mértékegység | kb. 260 négyszögöl | ||
ekealja | aratrum | Pflugland | 1 ekealja = 150 hold | 152 négyszögöl |
hold | iugerum | Joch
Erdtag |
1200–1600 négyszögöl
(tájegységenként változik) | |
kapás
kapaalja |
fossatum | Hauer | Akkora szőlőterület, amelyet egy ember egy nap alatt megkapálhat | kb. 150 négyszögöl |
kaszás
kaszaalja |
falcastrum | Mader | Akkora terület, amelyet egy ember egy nap alatt lekaszálhat | kb. 1200 négyszögöl |
katasztrális hold | Katastraljoch | 1600 négyszögöl | ||
köböl | cubulus | Kübel | Akkora földterület, melyet egy köböl gabonával lehet bevetni | 1200–1600 négyszögöl
(tájegységenként változik) |
mérő | metreta | Metz | Akkora földterület, melyet egy mérő gabonával lehet bevetni | kb. 600 négszögöl
(tájegységenként változik) |
négyszögöl;
királyi négszögöl |
orgia quadrata | Wiener (Quadrat)klafter | 3,50–4 négyzetméter
9,77 négyzetméter |
Forrás: Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek 1601-1874. Bp., 1990.[7]
Bogdán István: Régi magyar mértékek. Budapest, 1987.