Heraldikai lexikon/Országalma
Névváltozatok:
országteke, világteke (Podhradczky 1856/3. 111.), arany alma (pálóczi Horváth I. György (†1655. dec. 25.) országgyűlési naplója, közli: Pálffy Géza Szt. Korona 1638. 1438. l ), aranyalma (Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 21.[1]), királyi arany-alma (Vas. Újs. 1854-1860 [2]), országjelvény (Tóth Endre, Folia Archaeologica, 52. 2005-2006. 151.[3]), birodalmi alma (Kalmár János ArchÉrt. 1951. 49.[4]), az ország almája (Tóth I. 1909. 436.)
Az országalma uralkodói jelkép, a tenyérben elférő gömb alakú tárgy, a tetején általában kereszttel, a közepén gyakran abronccsal. A trónon ülő uralkodók ábrázolásain a jobb kézben jogar, a balban országalma látható.
Megjelenik az uralkodók pénzein és pecsétjein is. Látható a bizánci pénzeken, ahol a császár alakja koronával, kereszttel vagy labarummal és országalmával látható. A nyugati pénzeken birodalmi almát csak a császár használhatott, ezért a tartományurak pénzein ez hiányzik. Először II. Henrik német-római császár (1002-1024) viselte, akinek a pápa a koronázásakor ajándékozta az első tényleges jelvényt. A 11. század végére egész Európában meghonosodott.
Nem tudjuk, hogy Árpád-kori királyaink mikor kezdték használni az országalmát. A székesfehérvári miseruhán és a királyi pecséteken ábrázolták, de eleinte csak virtuális volt. A pénzérmék közül először II. Endre uralkodása idején jelenik meg, de a királyi pecséteken folyamatosan jelen van. A máig fennmaradt koronázási országalmán Anjou-címer van, a tetején kettős kereszttel, ezért valószínű, hogy már III. Béla uralkodása idején volt ilyen jelvény.
https://books.google.sk/books?id=lytiAAAAcAAJ&pg=PA182&lpg=PA182&dq=ne+metalla+metallis,+colores+coloribus&source=bl&ots=x_hYzMNwxo&sig=DNiHzZnuZliFweEclqV-9phKOPs&hl=hu&sa=X&ved=0CDAQ6AEwA2oVChMIyNCtmZ71xgIVhrwUCh25Zw_d#v=onepage&q&f=false 189. l. - országalma, főkamarási és főajtónállói kulcsok
https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Pr%C3%A1zsm%C3%A1r_c%C3%ADmere