Heraldikai lexikon/Pápai Páriz Ferenc

Ismertető szöveg: "Pápai Páriz, vagy a mint közönségesen neveztetik, Párizpápai Ferencz, született Erdélyben, Közép-Szolnok vármegyének Deés városában 1649-ben. Nagyapja Páriz Ferencz tisztes polgár és kereskedő volt Pápán ennek fia Imre, ki születése helyéről elszármazván, első kapta a Pápai melléknevet kitünő tudománya és átalános müveltsége folytán deési lelkipásztorrá, majd esperessé, később II. Rákóczy György erdélyi fejedelem udvari első hitszónokává, nem különben Gyulafehérvárott az erdélyi fejedelmek akkori székhelyén főprédikátorrá lőn. Felesége, Kávási Krisztian, nemes származásu asszony volt. Ők valának a mi Párizspápaink szülei. Ámbár a gyermek Párizpápai még tizenegy éves korában elveszté atyját, ki gyermek-s ifju-korának legfőbb támasza leendett: (halálát Horányi 1666-ra teszi, miből Ferencz részére 15 év kerekednék ki) neveltetése mindazáltal meg nem akadt, mert a gyermek jeles tehetségeit sejditő rokonok és jó barátok szorgos gondviselésük alá vevén, Maros-Vásárhelyre, majd innen a gymnasialis osztályok bevégezte után tanulása tovább folytatása végett Nagy-Enyedre a Bethlen-féle kollegiumba vitték." Forrás: (Vasárnapi Ujság,7. évf. 52. sz. (1860. deczember 23.))

1676. március 24-én feleségül vette Zöldi Katát Debrecenben. 1677. március 13-án Teleki Mihály meghívta Bornemissza Anna fejedelemnő udvari orvosának, 1678. szeptember 20-án fölajánlották neki a nagyenyedi Bethlen-kollegiumban a görög nyelv, a filozófia és természettan tanszékét, melyet elfogadott és 1680. január 4-én beiktatták hivatalába. 1685. augusztus 25-én Szentmiklóson megbetegedett. Október 19-én felesége meghalt. 1686. március 7-én újraházasodott Székhalmi Annával Tordán. Bornemissza Anna halála után I. Apafi Mihály fejedelem házi orvosa lett annak haláláig. Nagyenyedben 40 évig dolgozott tanárként 1707 őszétől, másfélévi bújdosása közben Nagykárolyban tartózkodott, ahonnan levelet írt II. Rákóczi Ferenchez segítségért, aki a debreceni biró által 600 forintot küldött neki. (Forrás:wikipedia)

Páriz Pápai Ferencz: De antiquis hungarorum monetis. (Dictionarium Latino-Hungaricum, Cibinii, 1782. 614–617. l.)

Latin-magyar szótárának függelékében csatolta a magyar királyok pénzeinek, a héber, görög, római pénzek értéktáblázatát, a római paleográfiai források rövidítéseinek feloldását, a számjegyek különféle jeleit, a súlymértékek jeleit, a latin rövidítések feloldását és a római kalendárium táblázatát.

Ars Heraldica. Seu Consuetudinum Heraldicarum, quarum crebrior passim & usus & in Historiis, praecipue Europaeis mentio Synopsis. Collecta & in hunc pugillum, in gratiam imprimis Nobilitatis Transilvanicae contracta. [1]

A heraldikát egyfajta gyűjtőfogalomnak tekintette. A címertani ismereteken belül ez magában foglalta a rokonsági típusokat, a nevek és címek kérdését, a rangjelölő öltözékek viselését, stb.