Heraldikai lexikon/Püspök

Névváltozatok:

epiſcopus: püspök, ö́r-álló (Pápai/Bod 236.), apocryſiarius: vice pap, püspök (uo. 53.), apoſtolica ſedes: püspöki ſzék (uo. 662.), rationale: püspöki ruha, mellyet a' nagy innepeken véſzen-fel (uo. 671.), thronus epiſcopi: püspök' ſzéke (uo. 673.), püspöki kalap (Alapi Gyula ArchÉrt. 1914. 132.[1])

Rövidítések:

A középkori korai pecséteken a püspököket általában pásztorbottal ábrázolják (baculum pastorale), mely a 7. századtól lett a püspöki jelképek részévé, mint a püspöki fennhatóság jele. A prelátusok jobb kezében gyakran látható könyv (biblia). A püspök alakja liturgikus öltözékben (ornátusban) van ábrázolva, az érsekek palliumot is viselnek. A püspököknél (elsősorban a gall püspököknél) kedvelt a rationale (melltáska, pectorale), egy dekoratív szövetdarab. A 11. századtól a püspök alakját általában álló helyzetben vagy faldistoriumon (lécekből álló összehajtható szék, mely a püspöki trónust, a katedrát helyettesítette) ülve ábrázolták, amely a püspöki joghatóság jelképe volt. A püspökök a klerikusokhoz hasonlóan a fejükön néha tonzúrát viselnek (la: tondeo; hajkivágás a klerikusok és szerzetesek fejének tetején). A 13. századtól a püspököket a fejükön mitrával, a bal kezükben pásztorbottal kezdték ábrázolni, ornátusban, álló helyzetben vagy fadistoriumon ülve. A jobb kezüket általában áldásra emelik.

A Weissenburg (talán Székesfehérvár) "püspökség" címere. Schrot 1576. 58.
Magyar püspökségek, Schrot 1576. 60.: Folgenetliche Bistumb im Königreich Ungern: Colocie [Kalocsa], Gran [Esztergom], Mentra [Nyitra], Preßburg ["Pozsony"]
Magyar püspökségek, Schrot 1576. 62.: Rab (Győr), Sunden (Csanád, itt Veszprém), Traguna (Trau), Wardein (Várad, bihari püspökség)